holnapután

Nemrégiben került nyilvánosságra a hír, hogy a világ legnagyobb napelemes erõmûvét készülnek megépíteni a kaliforniai Mojave sivatagban. A mindenféle technológiai, politikai, gazdasági érdekességeken mellett tény, hogy a cirka 500 MW-os napenergia-telepet egy izraeli specialistával, a BrightSource Energy-vel építtetik meg az amerikaiak. A témára rávetette magát a HVG tudósítója is és rögvest készített egy interjút a cég szülõatyjával és vezetõjével, Arnold Goldmannal. Ebbõl kiderül, hogy a cég ugyan „amerikai”, de van egy izraeli leányvállalata, a LUZ II (volt természetesen ezt megelõzõ LUZ I. is, ami nem csõdbe ment, hanem az általa képviselt technológia felett eljárt az idõ, ezért upgradelni kellett). Valójában az izraeli leágazásé az a különleges napelem-technológia, amihez a kaliforniai megrendelõ is ragaszkodik.

Hogy miért, ahhoz tudni kell, mit is tud egy napelem.

Több fajta módszert alkalmaznak parallel manapság, de fõleg a Nap mozgását napraforgószerûen lekövetõ szilíciumkristályos megoldást kedvelik, amelyben a fény fotonjai egy üveg és egy szilícium rétegen áttörve valami spéci olajt fûtenek. A forró olaj pedig egy gõzgenerátort meghajtva áramot termel. Nem túl bonyolult a folyamat, viszont drága és nem hatékony. A fény energiájának nagyjából 20%-át tudják így elektromossággá alakítani. Izraelben viszont sokan törik fejüket, hogyan is lehetne az energiafüggõséget helyi megoldásokkal jelentõsen csökkenteni. Ott van ugye a Negev és a több ezer órányi napsütés. üs ott van a számos egyetem, illetve kutatóintézet, plusz a profi programozói háttér. Ezeken az alapokon arra a megoldásra jutottak, hogy a napelemeket tükörként használva (szigorú számítógép-programok segítségével) egy pontra kell fókuszálni, így koncentrálva felerõsíteni az energiaátadás hatékonyságát. Ezzel az egyszerû trükkel jelentõsen lehet növelni a napenergia-telep áramtermelõ képességét. A fent említett 500 MW-hoz viszonyítási alapnak megemlíteném, hogy a paksi atomerõmûvünk 4 blokkja közül a legnagyobb termel 460 MW-ot, ami a hazai áramszükséglet kb. 10%-a. Szerintem egy hasonló elven mûködõ napelem park remekül termelne az Alföldön is, ám sajnos ilyen nem fog a közeljövõben épülni. Az ok pedig roppant egyszerû. Izrael már-már osztrák, dán, stb messzeségekben jár elõttünk környezettudatos életmód tekintetében. Legalábbis, ami a kutatói, befektetõi erõfeszítéseket illeti. Pedig ott a kutatóknak – még a Negevben is – jellegzetes helyi problémákkal is meg kell küzdeniük. Egy a Héber Egyetemen PhD-t végzõ izraeli ismerõsöm története: õk éppen a sztratoszféra szennyezettségét vizsgálják fizikai úton, vagyis egy viszonylag nagy tükörrel koncentrált fényt “vetítenek” ezer kilométeres magasságokba, majd egy távcsõvel vizsgálják a levegõ fénytörését, amelybõl kiszámítják a szennyezettséget. Immáron a harmadik 8000 Eurós tükröt használják. Az elsõt az izraeli titkos fegyverektõl rettegõ palesztinok törték össze kövekkel egy éjszaka. A másodikat pedig az izraeli hadsereg katonái lõtték ki kilométerekrõl. Kíváncsi lennék a napelemeket kutatók hányszor jártak hasonlóan. Talán ezért részesítik elõnyben õk is a Mojave sivatagot a Negevvel szemben.

Ez a post a Föld Napja alkalmából megjelent a JP-n is … a hozzászólások is ott olvashatók.