holnapután

A szavak a legerősebb kábítószerek,
melyeket az emberiség eddig feltalált.
Rudyard Kipling

Csak a bolond beszél magában … Párbeszéd létezik mióta az ember kommunikálni képes. A bármely területen megindult vagy megindított párbeszéd szereplőit nem a feltétlen szeretet vagy egymás nagyrabecsülése vezeti a virtuális tárgyalóasztalhoz, hanem az a felismerés, hogy márkát, vállalatot, gazdaságot, államot és társadalmat csak kompromisszumok árán lehet építeni. Önös érdekeink hathatós képviselete mellett tehát az ügy érdekében beszélgetni vagyunk kénytelenek. Így formálunk véleményt.

A kommunikáció nem emberi találmány, de a beszéd képességével fejlesztettük tökélyre. Beszélgetünk céltalanul vagy beszélünk határozott céllal. Párbeszédet folytatunk, dialógust, mely az emberi kommunikáció alfája és omegája. A kommunikáció általában több szereplős folyamat és információ átadásáról, meggyőzésről szól. A dialógus nem ítélkezés és nem döntéshozatal, hanem megértés és tanulás. Márkaépítés esetében mindenfajta beszélgetés alapja az őszinteség kell, legyen, amely bizalmat kelt, ezen keresztül pedig tiszteletet ébreszt, elismerést hoz, elkötelezettséget épít. Aki semmibe veszi beszélgető partnerét, az semmi jóra ne számítson. Főképp ne növekvő márkaértékre.

Párbeszédet folytatni az tud, aki egyszerre kíván alakítója és befogadója lenni a beszélgetésnek. Az információs technológia mindezt ma már egyszerűvé teszi az online közösségi térben. Pár éve ez még nem működött, így a felek között a kommunikáció egyszerre csak egy irányba zajlott. A márka üzent valamit, a fogyasztó meghallgatta. Ha kedve volt vissza üzent ő is, amit ha a márkának kedve volt, figyelembe vett. Ezek az idők elmúltak. Ma már a párbeszéd elkerülhetetlen, különben a márka könnyen elveszíti érdeklődő rajongóit. A párbeszéd azonban nem egyfajta konzultáció, hanem egy participatív kommunikációs folyamat.

Minden több szereplős párbeszéd a mondandó többfajta kódolása és dekódolása révén több igazságot is tartalmazhat, így többféle diskurzus is folytatható ugyanabban a témában. A megválasztott diskurzus adja meg a párbeszéd szókincsét, stílusát, kifejezéseit. Legjobb példa erre a politikai pártok társadalmi felelősséget nélkülöző kommunikációja, mely adott diskurzus mentén célzottan osztja meg a választói csoportokat. Hasonló példa a környezetvédelem területéről az autóhasználattal kapcsolatos társadalmi párbeszéd, ahol más-más nyelvezetet használnak az autózást ellenzők, a kerékpárosok, a hibrid technológia hívői, a tömegközlekedést propagálók, és a többi érdekcsoport.

Folyt.köv. arról, hogy mi köze a párbeszédnek a felelősségvállaláshoz …