Eric Schmidt bemutatta a Google legújabb tervét, a Clean Energy 2030-at, ami egyszerre oldaná meg az amerikai gazdaság energiaéhségét, az olajválságot, és a légszennyezés legsúlyosabb gondjait. Hajrá!
Archive for the 'tech' Category
2007-ben az internetforgalom által “kibocsátott” (webszerverek, adatbázisgépek, pc-k, laptopok, stb) széndioxid mennyisége becslések szerint meghaladta a légiközlekedés által kibocsátott CO2 mennyiségét. Éppen ezért létrejött a Greenseng zöld webkereső, amely minden felhasznált wattot vagy megújuló forrásból szerez, vagy kompenzál.
Szinte minden évben történik olyan nagyobb hajóbaleset, amelynek eredményeként több ezer tonna olaj ömlik a tengerbe veszélyeztetve ezzel az élővilágot. Az MIT kutatói most olyan nanodrótokból “szőtt” papírhoz hasonló membránt állítottak elő, amely saját tömegének akár 20-szorosát képes magába szívni. A sűrűn egymás mellé szőtt nanodrótok mindenféle víztaszító folyékony anyagot fel tudnak szívni, így ez a papírszerű anyag jól használható víztisztításra. A nanodrót-membrán pórusai kapillárisként magukba vezetik az olyan szennyező anyagokat mint pl. a tengerbe ömlött olaj. A nanodrótos papír ráadásul több hónapig is a vízben tartható úgy, hogy majdnem teljesen száraz marad. Az olajszennyeződések felszívása után az olaj visszanyerésére is lehetőséget ad, mivel a nanodrótokat az olaj forráspontja feletti hőmérsékletre lehet hevíteni, szétválasztva így az olajat a “vizes papírtól”.
1807-ben az angol parlament hosszas vívódás és kemény viták után elfogadta a rabszolga-kereskedelmet eltörlő törvényt. Tette ezt azért, mert az ipari forradalom elkezdődött. A 19. század elején már látható volt, hogy a gőzgép ugyan még drága, de hatékonyabb az addigi munkamegosztáson alapuló vagy kézi erővel működtetett megoldásoknál, illetve a rabszolgatartás amúgy is morálisan egyre vitatottabb téma lett.
2007. május 1-én Modbury lett Nagy-Britannia első, műanyagzacskó-mentes városa. Modbury valamennyi kereskedője beszüntette a műanyagzacskók használatát és azokat újrafelhasználható vagy biológiailag lebomló bevásárlótáskákkal és csomagolóanyaggal helyettesítette. Ez a hihetetlen eredmény mindössze egy embernek, Rebecca Hoskingnak köszönhető, aki fáradhatatlanul kampányolt a cél érdekében és meglepő módon győzött!
Az Apple olyan új megoldásra kért szabadalmi védelmet az amerikai szabadalmi hivataltól, amivel képernyővel rendelkező mindenféle hordozható elektronikus kütyüket lehetne feltölteni egy újfajta beépített napelemes technológiával. Ismerve az Apple és Steve Jobs innovációs képességét, ha nem is jövőre, de pár éven belül várható valami úttörő megoldás tőlük ezen a téren. Csak kint felejtjük az iPhone-t avagy iPod-ot a napon pár órára és máris feltöltődött. Persze ritkán hagyja az ember értékes telefonját a napon, szóval ehhez még használati szokásainkon is változtatni kell majd. De nézzük, hogyan is működne ez a napelem.
A Honda azt tervezi, hogy kb. 2010-re egy új benzin-hidrid autópalettát alakít ki. Három kategóriában szeretne erősödni, miközben szeretné legyőzni ezen a téren legnagyobb riválisát a Toyotát. A Honda és a Toyota hibridek közti szemmel látható különbség az alap márkapalettától eltérő vagy éppen, hogy arra építő design. A Toyota (és Lexus) hibridek mindig egyedülálló, új külsővel készülnek, míg a Honda alapvetően a Civic-re építi jelenlegi hibrid modelljeit.
“A Honda új hibridjeinek közös vonása, hogy az összesben hagyományos, Ni-MH akkumulátorokat alkalmaznak majd. Ezek ugyan nehezebbek, és kisebb kapacitásúak, mint a legmodernebb technológiát képviselő Li-ion akkuk, viszont egyelőre sokkal tartósabbak, károsodás nélkül viselik az autókban való felhasználáskor gyakori nagy áramfelvételt, és kisebb a hűtési igényük is.” (Totalcar) (fotó:Honda)
Nemrégiben került nyilvánosságra a hír, hogy a világ legnagyobb napelemes erõmûvét készülnek megépíteni a kaliforniai Mojave sivatagban. A mindenféle technológiai, politikai, gazdasági érdekességeken mellett tény, hogy a cirka 500 MW-os napenergia-telepet egy izraeli specialistával, a BrightSource Energy-vel építtetik meg az amerikaiak. A témára rávetette magát a HVG tudósítója is és rögvest készített egy interjút a cég szülõatyjával és vezetõjével, Arnold Goldmannal. Ebbõl kiderül, hogy a cég ugyan „amerikai”, de van egy izraeli leányvállalata, a LUZ II (volt természetesen ezt megelõzõ LUZ I. is, ami nem csõdbe ment, hanem az általa képviselt technológia felett eljárt az idõ, ezért upgradelni kellett). Valójában az izraeli leágazásé az a különleges napelem-technológia, amihez a kaliforniai megrendelõ is ragaszkodik.
Hogy miért, ahhoz tudni kell, mit is tud egy napelem.
Friss hozzászólások