Senki sem tudja mi célból, miért épp most, milyen célcsoportnak, milyen használatra, de a Volkswagen elkészítette az első olyan összehajtogatható elektromos kerékpárt, amelyet simán be lehet pakolni az autóba a pótkerék helyére. Ha szükség van rá, előkapjuk, kihajtogatjuk, felpattanunk és “tekerünk”. A felhasználhatóságot nagyban csökkenti alacsony teljesítménye (a Rózsadombra már szerintem nem bír felkapaszkodni, pedig a potenciális vevőkör ott él szerintem), illetve alacsony, 20 km-es “hatótávolsága”, amely pont arra elég, hogy egy Prága nagyságú város belvárosában az irodából elugorjunk sörért az első hipermarketbe. Persze lehet, hogy éppen erre találták ki a sörivó németek. Mindenesetre a design és praktikum csillagos ötös, a funkcionalitás kérdőjeles.
Az Apple kifizette volna a megsemmisült iPod Touch árát, ha cserébe a család nem szól a sajtónak az esetről. Nem jött létre az egyezség. (forrás: index)
Azóta felrobbant még egy iPhone, de ott már nem próbálkozott az Apple az ügy kártérítéssel kombinált eltussolásával.
Az Apple egyébként sosem volt a környezettudatos technogeek-ek kedvence. A Greenpeace CEBIT-re készített károsanyagtartalom alapján összeállított listáján rendre rosszabbul szerepeltek az iBook-ok mint más laptopok. Az Apple mindig ígérgetett, de nem haladt túl gyorsan termékei “zöldítésével”. Környezetvédelem iránti elkötelezettsége tehát már többször megkérdőjeleződött. A “robbanós” iPhone-probléma elhallgatása viszont már társadalmi felelősség kérdése, amiben az Apple eddig nem szerepelt rosszul. Könnyű elveszíteni a vállalat jóhírnevét, jóllehet az “iTrend” egyelőre minden ellenérvet elsöpör.
Beindul a szoftver és hardver újrahasznosítás. Ma hozzávetőleg 600-700 ezer feleslegessé vált szoftver van Magyarországon, amely más cégeknél és intézményeknél még hasznosítható. Ezek a szoftverlicencek komoly értéket képviselnek és adásvételük legális. Az első leányvállalatát Budapesten most megnyitó németre Preo cégcsoport megjelenésével új szolgáltatás született: a szoftver remarketing során rajtuk keresztül bárki értékesítheti drága, de – pl. technológia- vagy verzióváltás, átszervezés, létszámleépítés miatt – feleslegessé vált szoftverét, illetve beszerezhet kedvező áron friss vagy korábbi verziójú licenceket. A Preo stratégiai partneri szerződést kötött az ergoTrade-del, Európa egyik vezető „it életciklus-menedzsmenttel” foglalkozó vállalatával, amely a hardverek újrahasznosítására költséghatékony és környezetkímélő megoldásokat kínál.
Összehasonlítva a kőolaj-alapú műanyag PET palackkal a Coca Cola “Növénypalack” százszázalékosan újrahasznosítható, a megújuló energiaforrások használatára támaszkodik, és csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. Muhtar Kent, a Coca-Cola Company elnök-vezérigazgatója szerint szükség van arra, hogy az üdítős palackok olyan anyagokból készüljenek, amelyek százszázalékosan feldolgozhatók. Az új, műanyag palack gyártása természetesen környezet hatékony is. Az Imperial College Londonban elvégzett tesztek kimutatták, hogy a hagyományos PET palackokkal összehasonlítva, a növényi alapú anyagok 30 százalékos használata több mint 25 százalékkal csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást. (forrás: trade magazin)
A Reuters tudósítása szerint a whisky őshazájának számító Speyside-on a Helius Energy Plc. és a Rothes Distillers Ltd. összetársult, hogy olyan - a whiskyfőzés során keletkező melléktermékekkel és fahulladékkal üzemelő - erőművet építsenek, ami magát a főzdét, illetve környékbeli településeket is képes lehet villamos árammal, illetve távhővel ellátni. A beruházás az előzetes számítások szerint mintegy 50 millió dollárt tesz majd ki, a 2009 harmadik negyedévében kezdődő építkezés pedig a starttól számítva 18-24 hónapon belül fejeződhet be.
“Az erőmű nemcsak zöld energiát biztosít a társadalom számára, hanem pótlólagos piacot is jelent a whiskygyártás során keletkező egyéb termékeknek is” - mondja Frank Burns, a Rothes lepárló ügyvezetője.
A magyar szeszfőzdék esetében is lenne esetleg lehetőség ilyen beruházásokra. 2006-ban a Tolna megyei borvidék közelében fekvő Fadd-Dombori területén már elkezdődött egy biogáz erőmű engedélyeztetése, mely a teljes szekszárdi borvidék több ezer tonna törkölyhulladékát is képes lett volna energiává alakítani. Sajnos azóta sem érkezett hír a projekt megvalósításáról.
Eric Schmidt bemutatta a Google legújabb tervét, a Clean Energy 2030-at, ami egyszerre oldaná meg az amerikai gazdaság energiaéhségét, az olajválságot, és a légszennyezés legsúlyosabb gondjait. Hajrá!
2007-ben az internetforgalom által “kibocsátott” (webszerverek, adatbázisgépek, pc-k, laptopok, stb) széndioxid mennyisége becslések szerint meghaladta a légiközlekedés által kibocsátott CO2 mennyiségét. Éppen ezért létrejött a Greenseng zöld webkereső, amely minden felhasznált wattot vagy megújuló forrásból szerez, vagy kompenzál.
Szinte minden évben történik olyan nagyobb hajóbaleset, amelynek eredményeként több ezer tonna olaj ömlik a tengerbe veszélyeztetve ezzel az élővilágot. Az MIT kutatói most olyan nanodrótokból “szőtt” papírhoz hasonló membránt állítottak elő, amely saját tömegének akár 20-szorosát képes magába szívni. A sűrűn egymás mellé szőtt nanodrótok mindenféle víztaszító folyékony anyagot fel tudnak szívni, így ez a papírszerű anyag jól használható víztisztításra. A nanodrót-membrán pórusai kapillárisként magukba vezetik az olyan szennyező anyagokat mint pl. a tengerbe ömlött olaj. A nanodrótos papír ráadásul több hónapig is a vízben tartható úgy, hogy majdnem teljesen száraz marad. Az olajszennyeződések felszívása után az olaj visszanyerésére is lehetőséget ad, mivel a nanodrótokat az olaj forráspontja feletti hőmérsékletre lehet hevíteni, szétválasztva így az olajat a “vizes papírtól”.
1807-ben az angol parlament hosszas vívódás és kemény viták után elfogadta a rabszolga-kereskedelmet eltörlő törvényt. Tette ezt azért, mert az ipari forradalom elkezdődött. A 19. század elején már látható volt, hogy a gőzgép ugyan még drága, de hatékonyabb az addigi munkamegosztáson alapuló vagy kézi erővel működtetett megoldásoknál, illetve a rabszolgatartás amúgy is morálisan egyre vitatottabb téma lett.
2007. május 1-én Modbury lett Nagy-Britannia első, műanyagzacskó-mentes városa. Modbury valamennyi kereskedője beszüntette a műanyagzacskók használatát és azokat újrafelhasználható vagy biológiailag lebomló bevásárlótáskákkal és csomagolóanyaggal helyettesítette. Ez a hihetetlen eredmény mindössze egy embernek, Rebecca Hoskingnak köszönhető, aki fáradhatatlanul kampányolt a cél érdekében és meglepő módon győzött!
