Az áramlatok a Csendes-Óceán közepére sodornak minden vízben lebegő műanyag szemetet (ugyanez történik az Atlanti-óceánon is). A műanyag szemetet nem mi gyártjuk otthon. Megveszünk rengeteg olyan holmit, ami telis-tele van műanyag alkatrészekkel, elemekkel. Sőt, a műanyag-szeméttenger jelentős része műanyag dobozokból, zacskókból, palackokból, kupakokból áll össze. A gyártók részéről nagyobb környezeti felelősségre vallana, ha legalább lépésenként lecserélnék avagy helyettesítenék a műanyagokat, természetben lebomló bioalapanyagokkal (ilyesmire jó példa a Bioserie, ami egy 100%-ban lebomló, mégis műanyagnak kinéző iPhone, iTouch, iPad tokot gyártó távol-keleti cég). A vásárlók részéről pedig kicsit több odafigyelés is elég lenne ahhoz, hogy a “reduce, re-use, recycle” alapelv szerint válasszunk termékeket (és csomagolásokat). Mert, ha nem, akkor mi is hozzájárulunk a mellékelt filmben bemutatott úszó, tengeri szeméthalomhoz:
Archive for the 'szemét' Category
Évek óta - de leginkább a Google Earth - óta tudjuk, hogy úszik a Csendes-óceán közepén egy 300.000 km2-es szemétsziget. A vízfelsznínen úszó szemétréteg vastagsága néhol eléri a 9 métert is. A Csendes-óceán minden szegletéből ide terelik az áramlatok a rengeteg háztartási hulladékot. A szemét jelentős részét a műanyagpalackok, nylonzacskók, fogkefék és egyéb otthoni műanyag-alapú hulladék teszi ki. Tavaly elindult a szemétsziget feltérképezésére David de Rotschild környezetvédő és felfedező, aki PET-palackokból épített hajón úszik a szemétsziget közelébe és figyeli meg mozgását, változását.
2009-ben indult a Kaisei projekt is, amely a Csendes-óceán északi részén úszó hasonló hulladékszigetek szemétösszetételét, lebomlását, tengeri élővilágra gyakorolt hatását tanulmányozza. Az alábbi rövidfilm erről szól.
Business Superbrand minősítést kapott az ÖKO-Pannon Kht. Miért csak most? Most jutott eszükbe, hogy nem csak multibrandeknek és a BKV, MÁV, stb típusú közszolgáltatóknak adható ez a minősítés? Nem hiszem. És miért Business Superbrand? Értem én, hogy a Kht mint vállalkozás működik, de ez mégsem olyan business mint a cigigyártás vagy a moziműködtetés. Nincs “Közhasznú Superbrand” kategória? Legyen pl. Nonprofit Superbrand!
Az ÖKO-Pannon a környezetvédelmi kommunikációs tevékenységéért valamint a hulladékgazdálkodás területén működő cégekkel kiépített példaértékű együttműködési modellért kapta az elismerést. A Superbrand által az elmúlt öt évben díjazott magyar vállalatok és szervezetek között az ÖKO-Pannon Nonprofit Kht. az első szelektív hulladékgyűjtést és hasznosítást koordináló szervezet, amely üzleti kategóriában a legnívósabb minősítést megkapta.
A csapat egyébként igazán kreatív, ami a marketing munkát illeti. Idén például már drámapedagógiai programmal is erősítették a fiatalok környezettudatosságát.
A marketing és marketingkommunikáció (úgyis mint reklám) társadalmi felelőssége jelentős. Jóllehet nem beszél erről soha senki, mégis nagy kérdés, hogyan viszonyul a reklám a fenntartható életmódhoz. A reklám ugyanis fogyasztásra, gyakran túlzott fogyasztásra ösztönöz, míg a fenntarthatóság alapgondolata egyfajta mértékletesség. Mintegy két héten át gyűjtöttem a postaládánkba behajigált mindenféle áruház és egyéb vállalatok által kreált ún. direkt mail anyagokat. Borzalmasan sok és idegesítő. Offline spam. Az internet korában pedig a fele biztos haszontalan információ. Ráadásul végignézve a szomszédok reakcióját és eljárásmódját ezekkel a DM levelekkel és újságokkal kapcsolatban, nem gondolom, hogy túl hatékony lenne. Mindenhol olvasás nélkül a kukában végzik ezek a nyomdatermékek. A leghasznosabb felhasználás a nyári grillpartin gyújtósként. Bár némelyik olyan rossz minőségű papír, hogy még csak nem is ég rendesen. A hipermarketek ebbéli tevékenységét nem is feltétlenül úgy kell értékelnünk, hogy ezáltal több vásárlót vonzanak. Persze még ez is megtörténhet. Ezek a magazinok inkább eggyel több alkalmat adnak a hipereknek, hogy pénzt fejjenek a beszállítóktól marketing hozzájárulás címén. A beszállítók fizetnek, a nyomda nyomtat, a biciklis fiú teletömi a postaládát, mi meg kihajigáljuk az egészet a szemétbe. Itt a rövidke listája az elmúlt két hétben ilymódon szemétbe hajított DM anyagoknak:
Diego, Fressnapf, Jysk, OBI, Euronics, Penny Market, Praktiker, Auchan, Electro World, Office Depot, TV Products, Helyi Téma, Suzuki márkakereskedés, pizzéria, Fiat márkakereskedés, egészségház, no és 2-2 darab (vagyis heti 1) a Bauhaus, Cora, Aldi, Rossmann és Tesco cégektől, valamint a Budapesti Piactól.
Felszorozva ezt a mennyiséget az utcánkban lakók, a választókörzet, a kerület vagy a város lakóinak számával, egy kisebb erdő simán kijön belőle.
Más is felháborodott már, amikor összeszámolta mi minden landol a postaládájában. A MAKSZ viszont nem ért egyet azzal, hogy kevesebb legyen az ilyen szemét reklám, mert szerintük ezt már kompenzálta az öko-adó. Ennyit a ‘kommunikációsok’ társadalmi felelősségéről? Minderről többet a ma esti műsorban hallhattok.
A Reuters tudósítása szerint a whisky őshazájának számító Speyside-on a Helius Energy Plc. és a Rothes Distillers Ltd. összetársult, hogy olyan - a whiskyfőzés során keletkező melléktermékekkel és fahulladékkal üzemelő - erőművet építsenek, ami magát a főzdét, illetve környékbeli településeket is képes lehet villamos árammal, illetve távhővel ellátni. A beruházás az előzetes számítások szerint mintegy 50 millió dollárt tesz majd ki, a 2009 harmadik negyedévében kezdődő építkezés pedig a starttól számítva 18-24 hónapon belül fejeződhet be.
“Az erőmű nemcsak zöld energiát biztosít a társadalom számára, hanem pótlólagos piacot is jelent a whiskygyártás során keletkező egyéb termékeknek is” - mondja Frank Burns, a Rothes lepárló ügyvezetője.
A magyar szeszfőzdék esetében is lenne esetleg lehetőség ilyen beruházásokra. 2006-ban a Tolna megyei borvidék közelében fekvő Fadd-Dombori területén már elkezdődött egy biogáz erőmű engedélyeztetése, mely a teljes szekszárdi borvidék több ezer tonna törkölyhulladékát is képes lett volna energiává alakítani. Sajnos azóta sem érkezett hír a projekt megvalósításáról.
A gazdagréti lakótelep egyik lépcsőházába beszerelték az első “szelektív panelt“. Egy debreceni vállalkozó találmánya és fejlesztése alapján most először építenek egy lakótelepi panelházba olyan műszaki megoldást, amely nemcsak utcán és házon belül, de emeletenként is biztosítja a szelektív hulladékgyűjtést. Valóban olyan jó ez? Tudja meg a cikkből!
2007. május 1-én Modbury lett Nagy-Britannia első, műanyagzacskó-mentes városa. Modbury valamennyi kereskedője beszüntette a műanyagzacskók használatát és azokat újrafelhasználható vagy biológiailag lebomló bevásárlótáskákkal és csomagolóanyaggal helyettesítette. Ez a hihetetlen eredmény mindössze egy embernek, Rebecca Hoskingnak köszönhető, aki fáradhatatlanul kampányolt a cél érdekében és meglepő módon győzött!
Környezeti problémáinknak csak egyik oldala a túlzott nyersanyag és energiafelhasználás. Környezetvédelmi szempontból csaknem ugyanekkora gondot okoz kontrolálatlan kibocsátásunk, a rengeteg hulladék és szemét, amivel lassan nem tudunk mit kezdeni.
