Nullával és eggyel minden jelenség leírható. Eddig azt hittük, ez csak a gazdasági életben vagy társadalmi, demográfiai trendek leírásakor működik. Pedig nem. Egy természetkedvelő spanyol matematikus meg is mutatja, hogyan: Nature by Numbers. Gyönyörű animáció, logikus gondolatsor. Ezek szerint a természet is “programozható”? Remélem nem. Kiszámíthatatlansága teszi szépp és titokzatossá.
Archive for the 'science' Category
Évek óta - de leginkább a Google Earth - óta tudjuk, hogy úszik a Csendes-óceán közepén egy 300.000 km2-es szemétsziget. A vízfelsznínen úszó szemétréteg vastagsága néhol eléri a 9 métert is. A Csendes-óceán minden szegletéből ide terelik az áramlatok a rengeteg háztartási hulladékot. A szemét jelentős részét a műanyagpalackok, nylonzacskók, fogkefék és egyéb otthoni műanyag-alapú hulladék teszi ki. Tavaly elindult a szemétsziget feltérképezésére David de Rotschild környezetvédő és felfedező, aki PET-palackokból épített hajón úszik a szemétsziget közelébe és figyeli meg mozgását, változását.
2009-ben indult a Kaisei projekt is, amely a Csendes-óceán északi részén úszó hasonló hulladékszigetek szemétösszetételét, lebomlását, tengeri élővilágra gyakorolt hatását tanulmányozza. Az alábbi rövidfilm erről szól.
Ecological footprint = ökológiai lábnyom.
A WWF készített egy kalkulátort, amivel 5 perc alatt kiszámolható bárkinek az ökológiai lábnyoma. Az EU-átlag 2,4 hektár per fő, míg a US átlag 9,1. Brrr. Kb. 2,1 hektár per fő lenne az a mérték, amit a Föld jelenleg még elbír. Ha mindenki úgy élne mint az amerikaiak, akkor hamarosan 4 Földre lesz szükségünk.
A WWF nem hagy kétségéek közt györtődni, hogyan is tudnánk “lányomunkat” csökkenteni. Green Living címszóval praktikus tanácsokkal látnak el minket a környezettudatosabb élet reményében.
Az Ashridge Business School indított egy ‘Fenntarthatóság és Felelősség’ posztgraduális üzleti képzést. Ehhez készült az alábbi rövidfilm. A négy legjobb kérdés, amit feltesznek a filmben és amin érdemes saját magunkba nézve elgondolkodnunk:
A repülésben magát a repülőgépet látod vagy a lehetőséget távoli országokban élő emberek megismerésére, a velül való beszélgetésre?
A munkában a munkahelyet látod vagy a lehetőséget arra, hogy a munkád elvégezd?
Az otthon vajon a ház maga vagy egy hely, ahol a család békében élhet?
Az üzletek polcain termékeket látsz vagy az igényeidre adott egyre újabb válaszokat?
A hidrogén egy színtelen, szagtalan, éghető gáz, ami a Földön legnagyobb mennyiségben kötött állapotban (H2O) a vízben található meg, de ott van a világegyetem minden részén, lévén annak egyik alapvető alkotóeleme.
A hidrogén nem energiaforrás, hanem megújítható energiahordozó, viszont semmiképp sem ásványi olaj mint ahogy a jövedéki törvény kategorizálja lehetetlenné téve ezzel kihasználásának lehetőségeit. Energiát tárolhatunk a hidrogén gázzal, amit lehetőség szerint valamely megújuló energiaforrással állítottunk elő annak előtte. A hidrogén, az utóbbi évtizedek kutatásainak eredményeképpen, biztonságosan tárolható 350 bar nyomású tartályokban. Éghető gáz lévén, remekül használható belső égésű motorok hajtására, amivel itthon is kísérleteznek (Quantum Energy). Égése során nem képződik CO2, így nem üvegházhatású. Vízpára képződik, ami viszont a szakértők szerint még nagyobb mennyiségben sem gond, mert ez a vízpára a vízkörforgásból érkezik és oda is kerül vissza (nekem ezzel kapcsolatban vannak aggodalmaim, de a végén mindig kiderül, hogy csak túlaggódom magam).
Hajt már autót, buszt, működtet szünetmentes áramforrásként mobiltelefon átjátszóadót és még sok minden mást. Országonként változó, hogy a szabályozás mennyire engedi elterjedését (ld. pl a hidrogéncellás járművek üzembehelyezését és elterjedését). Magyaroszágon semmennyire.
A ma esti ‘Holnapután’-ban viharvadászokkal beszélgetünk alföldi tornádókról, szupercellás viharokról, a viharvadászat veszélyeiről és az extrém időjárás és a klímaváltozás összefüggéseiről.
A virtuális viharvadászatra ezeken a linkeken keresztül lehet felkészülni: szupercella.hu, szupercella a wikin, tornádó a wikin, viharvadasz.hu
A műsor hallgatása közben viharkabát viselése kötelező!
Az eheti Newsweek címlapsztorija egy több oldalas elemzés és rangsor az országokról aszerint, hogy melyik mennyire környezettudatos, környezetbarát és mekkora erőfeszítéseket tesz a természet megóvása érdekében. A rangsort, az összeállítás módszerét, illetve az eredményt persze lehet bírálni, de pozitív jel, hogy legalább valaki elgondolkodott már az összehasonlíthatóság szükségességéről.
Szinte minden évben történik olyan nagyobb hajóbaleset, amelynek eredményeként több ezer tonna olaj ömlik a tengerbe veszélyeztetve ezzel az élővilágot. Az MIT kutatói most olyan nanodrótokból “szőtt” papírhoz hasonló membránt állítottak elő, amely saját tömegének akár 20-szorosát képes magába szívni. A sűrűn egymás mellé szőtt nanodrótok mindenféle víztaszító folyékony anyagot fel tudnak szívni, így ez a papírszerű anyag jól használható víztisztításra. A nanodrót-membrán pórusai kapillárisként magukba vezetik az olyan szennyező anyagokat mint pl. a tengerbe ömlött olaj. A nanodrótos papír ráadásul több hónapig is a vízben tartható úgy, hogy majdnem teljesen száraz marad. Az olajszennyeződések felszívása után az olaj visszanyerésére is lehetőséget ad, mivel a nanodrótokat az olaj forráspontja feletti hőmérsékletre lehet hevíteni, szétválasztva így az olajat a “vizes papírtól”.
Technologia ide vagy oda, a vilag meg nem tart ott, hogy minden egyes pontjarol lehetoseg legyen magyar ekezetes karaktereket hasznalva hireket kuldeni. Ekezetek nincsenek, de hirek vannak:
Second Life – Az amerikai Near Future Laboratory szamitasai szerint egyetlen Second Life avatar eves atlagos energiafogyasztasa 1.248 kWh, amelybol 153 kWh az internetszerver es 1.095 kWh a sajat PC fogyasztasa. Ez kb. ugyanannyi szendioxid-kibocsatast jelent mint 3.000 km megtetele egy 750-es BMW-vel.
Oceani energia – Az Europai Tengeri Energia Kozpont az eszak-skociai Orkney-szigetekre telepitette kutatokozpontjat, ahol vizalatti film- es hangfelvetelek segitsegevel vizsgaljak a kulonbozo tengeri energiatermelo berendezesek kornyezetre es elovilagra gyakorolt hatasat.
Virtualis viz – Az edesvizkeszlet szukossege jelentos globalis problema. Olyannyira, hogy immar a gazdasagi szamitasokban is megjelent a “virtualis viz” fogalma, amely azt hivatott kifejezni, hogy adott termek eloallitasahoz mennyi viz fel- es elhasznalasara volt szukseg.
Több éve már, hogy egy nem is titokzatos kór, az ún. Panama-kór, tizedeli a banánültetvényeket. A The Scientist magazinban megjelent cikk szerint a helyzet egyre rosszabb, mert a banántársaságok nem törődnek a jelenséggel. Kutatók, akik már vagy egy évtizede foglalkoznak a banánfajták tanulmányozásával, most ismét figyelmeztetik a világot, ha így folytatjuk, akkor hamarosan kihalhat a BANÁN!
