Százötven eurós utalvánnyal támogatná a német kormány a hűtőszekrények vagy más háztartási készülékek energiatakarékos modellekre való cseréjét. A formálódó terv – amely az ökológiai szempontok mellett a gazdaság élénkítését is szolgálná – évente 200 millió euróba kerülne, és fedezetét a vállalatoknak eladandó szén-dioxid-kibocsátási engedélyekből teremtenék elő. Hogy is van ez??? Az van, hogy a német államnak van felesleges CO2-kibocsátási-kvótája és ezt nem a nemzetközi CO2-kibocsátási piacon akarja pénzzé tenni (és ebből a költségvetési lyukakat betömködni - mint történik ez a magyar államháztartás esetében), hanem a német piacon működő vállalatoknak kínálja fel megvételre. Biztosan lesz rá jelentkező, mert mind a német acélipar, mind az energiaszektor, mind az autógyártók nagy kibocsátók és szívesen jutnak extra-kvótához. Az így befolyt összegből pedig már lehet kedvezményeket adni a vásárlóknak és ezzel lényegében gazdasági előnyben részesíteni az ökológiai szempontból hatékonyabb háztartási gépeket gyártókat. Az igazi társadalmi felelősségvállalás az lenne pl. egy háztartásigépgyártó vállalat részéről, ha őmaga is venne kvótát, aztán élvezné a megnövekedett eladásokat. Van ennek a projektnek hivatalos neve is a Szövetségi Gazdasági Minisztériumban >>> Projektgruppe Energiepolitisches Programm (PEPP)
Archive for the 'politika' Category
Első ránézésre kevésbé passzol a ‘holnapután’ témaköreihez, de ha most jól megmagyarázom, akkor meg fogjátok érteni, miért is éreztem szükségét, hogy hírt adjak Matthew Harding furcsa világkörüli táncáról. A story annyi, hogy Matt egy 31 éves, közepesen lúzer amerikai videojátékkészítő, -használó, aki egy nap megunta addigi sivár és többnyire virtuális életét és nekivágott a nagyvilágnak. Készített egy saját honlapot, hogy ismerősei tudják merre jár és gondolta addig utazik, amíg kitart a pénze. Aztán Hanoiban jött az a bizonyos tánc, amit egy barátja lefilmezett. Aztán a többi város és a többi tánc. Majd az út végén az egészet összevágták egy rövidfilmmé. Emitt a filmecske a kicsit béna világkörüli táncról:
Where the Hell is Matt? (2008) from Matthew Harding on Vimeo.
Pár hete a “Kettős mérce” blog szimpátiaszavazást tartott olvasói között, aminek meglepő eredménye lett. Az olvasók ugyanis a közismert hazai pártokkal szemben egy védegyletes-ökopolitikai formációt is szeretnének a hazai politikai-palettán látni. Sőt, jelen pillanatban számukra egy ökopolitikai formáció lenne a legszimpatikusabb. Na de mit is takar az ökopolitikai? Ökopolitikai gyorstalpaló ugyanott.
Ez nem egy 31 évvel ezelőtti hír, hanem mai. Talán ezzel kellett volna annak idején kezdeni, nem? Magyarország és Szlovákia 1977-ben írt alá szerződést a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer közös megépítésére és üzemeltetésére.
Tovább is van >> ‘Környezetvédelmi hatásvizsgálat Bős-Nagymaroson’
Emlékszik még valaki arra, hogy 2004 októberében 50 dollár volt az olaj hordónkénti ára? Gondolom kevesen. A National Review-ban akkor megjelent elemzés prognózisa szerint az 50 dollár nem tartható, hamarosan összeomlik és visszaáll 25 dollárra. Nem úgy lett. Sőt, az utóbbi félévben szinte minden nap olajárrekord születik.
Az Európai Bizottság csökkenteni szeretné a háztartási és irodai készülékek energiafogyasztását a stand-by üzemmódban. A tagállamok képviselői kedden elfogadták az erre vonatkozó rendeletjavaslatot. A bizottsági tervezet most az Európai Parlament elé kerül, s várhatóan még az idén megszületik a hivatalos döntés az ügyben. Hajrá! Mindenfajta öko-változás a gazdasági szereplők és a pénzügyi szféra részvételétől függ. A részvételüket kikényszeríteni viszont egyelőre csak szabályzókkal lehet, ami a politikusok feladata. A politikusokat a helyes irányba állítani viszont a civilek, állampolgárok, hétköznapi emberek … vagyis a MI feladatunk!
Az Eurobarometer legutóbbi felmérése szerint az EU polgárainak döntő többségét foglalkoztatja a klímaváltozás, bár a régi EU országokban (EU-15) sokkal jobban mint az újonnan csatlakozott tagállamokban. Az EU-15 országaiban mindössze 10% nem törődik az éghajlatváltozással, míg ez az arány pl. Lengyelországban 27%, Bulgáriában 33%. Ugyanakkor pl. Magyarországon a lakosság 75%-a igényelne támogatást energiatakarékos megoldásokra, a lengyeleknél ez az arány viszont csak 38%.
1807-ben az angol parlament hosszas vívódás és kemény viták után elfogadta a rabszolga-kereskedelmet eltörlő törvényt. Tette ezt azért, mert az ipari forradalom elkezdődött. A 19. század elején már látható volt, hogy a gőzgép ugyan még drága, de hatékonyabb az addigi munkamegosztáson alapuló vagy kézi erővel működtetett megoldásoknál, illetve a rabszolgatartás amúgy is morálisan egyre vitatottabb téma lett.
