A környezettudatosságra való neveléshez megoldásként mondhatnánk, hogy szóljunk rá a gyerekre, ha elhajigálja a szemetet vagy letöri az ágakat, de ez ma már nem elég. Ennél aktívabb hozzáállás fát ültettetni a gyerekkel, de pl. belvárosi körülmények között ezt elég nehéz kivitelezni. Itt van viszont jónéhány ötlet, amelyekre ha odafigyelünk, akkor a környezettudatosság nagy valószínűséggel beépül a jövő nemzedékek mindennapjaiba úgy, hogy gyermekeinknek az ún. fenntartható életmód és életstílus már természetes lesz.
Archive for the 'guide' Category
Már a jövő sem a régi! Az a helyzet, hogy a természet állapota egyre romlik és nagyon úgy tűnik, hogy ennek mi magunk vagyunk az okai. Az energiaéhség, a környezetrombolás, a globális felmelegedés, az illegális szemétlerakás, az autók, gyárak és erőművek által kibocsátott üvegházhatású gázok mind hozzájárulnak a Föld környezeti állapotának romlásához. A környezettudatos életmód fékezhetné a káros folyamatokat, de ki tanítja meg, hogyan is néz ki a környezettudatos élet? Ki neveli környezettudatosságra a gyermekeinket?
Az autós útvonaltervező szoftverek közismertek. Ma már szinte mindenki használja őket, persze nem a napi munkábajáráshoz. Kerékpárutakra vagy a gyalogos-lehetőségekre optimalizáló online és realtime internetes szoftver viszont még nem működött. Eddig. De most megkapjuk a magunkét.
Az Eurobarometer legutóbbi felmérése szerint az EU polgárainak döntő többségét foglalkoztatja a klímaváltozás, bár a régi EU országokban (EU-15) sokkal jobban mint az újonnan csatlakozott tagállamokban. Az EU-15 országaiban mindössze 10% nem törődik az éghajlatváltozással, míg ez az arány pl. Lengyelországban 27%, Bulgáriában 33%. Ugyanakkor pl. Magyarországon a lakosság 75%-a igényelne támogatást energiatakarékos megoldásokra, a lengyeleknél ez az arány viszont csak 38%.
Már a jövő sem a régi! Az a helyzet, hogy változik a Föld éghajlata és nagyon úgy tűnik, hogy ennek mi magunk vagyunk az okai. A növények és állatok mellett, az autók, gyárak és erőművek által kibocsátott üvegházhatású gázok módosítják Földünk éghajlatát és hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. Arra nincs még adat, hogy bolygónk éghajlata mennyire érzékeny ezekre az emberi tevékenységekre, de az ma már elfogadott tény, hogy ezek következtében a Föld éghajlata egyre melegszik. A 21. század minden eddig eltelt éve az 1850-től napjainkig tartó meteorológiai megfigyelési időszak 10 legmelegebb éve közé tartozik.
