Archive for the 'felelősség' Category

WWF: Earth Hour 2010

A WWF idén is megszervezte a Föld Órája kezdeményezést. Az ötlet Sidney-ből indult 2007-ben, ahol a helyi WWF csapat így gondolta felhívni az ausztrálok figyelmét az energiatakarékosságra, illetve ezen keresztül az egyéni felelősségvállalásra. Mindez persze a klímaváltozás hatásainak csökkentését célzó kampány része volt. Az esemény olyannyira sikeres volt, hogy 2008-ban több tucat ország csatlakozott a mozgalomhoz, pl. Magyarország is. Idén március 27-én este fél kilenckor a Föld Órája alatt 125 országban elsötétültek a fővárosok, települések, gyertyafénynél vacsoráztak a vendéglőkben, és egy kis sötétség dobta fel a házibulik hangulatát. A WWF természetvédelmi szervezet klímavédelmi akciója világszerte rekordokat döntött. Csak Magyarországon több, mint 142 település csatlakozott a WWF klímavédelmi akciójához, összesen 400-nál is több iskola, alapítvány, vendéglő, bank, magán- és nemzetközi cég jelezte, hogy lekapcsolja a világítását. Számos helyen külön Föld Órája rendezvényt szerveztek, hogy felhívják a figyelmet a környezettudatosságra. Világszerte olyan nevezetességek sötétültek el egy órára, mint például a pekingi Tiltott Város, a római Trevi Kút, az egyiptomi piramisok, a párizsi Eiffel torony és a Notre Dame, és lekapcsolták a világ legmagasabb épületeinek fényeit is Dubai-ban, Kuala Lumpurban, Torontoban.

És, hogy mindennek mi értelme? Jelképes cselekedet. Nyilvánvalóan nem ez az egy órányi energiamegtakarítás fogja megváltani a világot, jóllehet, mérhető mennyiségű energiát nem használunk fel a Föld Órája 60 perce alatt. A lényeg, hogy több száz millió ember és a több száz ország közösen példát mutat, és így mindenki más is látja, hogy a magunk módján, a saját lehetőségeink között igenis van rá mód, hogy a hétköznapokban is felelősen viselkedjünk, takarékosan bánjunk az energiával, és megvédjük a Földet.

Mindemellett lenyűgöző, hogy az olyan nemzetközi non-profit szervezetek, mint pl. a WWF, milyen ügyesen elsajátították a marketing szakma fortélyait. Bármelyik multinacionális vállalat globális marketing csapatának büszkesége lehetne az a kampány, amelyet a WWF a nemzetközi Föld Órája esemény szervezése és lebonyolítása kapcsán kivitelezett. Nem csodálkoznék, ha a multik idővel globális NGO-któl vadásznának le marketingeseket, akik ráadásul nagyon ügyesen oldanak meg ilyen kampányokat igen szerény finanszírozással. Tapasztalt zéró-budget marketingesekre egyre nagyobb szükség lehet a jövőben. Eddig az NGO-k tanultak az üzleti szférától, lassan fordul a kocka és a multik tanulhatnak a non-profit szférától. Legalábbis, ami a marketinget illeti.

5 fogadalom 2010-re

Igaz, január 1. már jócskán elmúlt, de jobb későn mint soha. 5 öko-fogadalom az idei évre:

1. Nem veszek meg minden vackot!

Mindenkinek tele a fiók itt-ott összevásárolt vackokkal, tele a szekrény alig használt vagy elhordott ruhákkal. Ott lapulnak, ott lógnak ahelyett, hogy vásárláskor végiggondoltuk volna, vajon tényleg szükségünk van minderre. Az átlag európai polgár sokkal többet vásárol, mint amennyire valójában szüksége van. Shop less!

2. Mindig lesz nálam bevásárlószatyor!

Megszámolta már valaha valaki, hogy rendszeres bevásárlásai alkalmával mennyi olyan szatyrot kap és visz haza, amelyet azután azonnal kidob a szemétbe? Évente több ezer milliárd műanyag szatyrot viszünk így haza és dobunk ki. Jelentős része ráadásul újrahasznosítás nélkül, szeméttelepen végzi. Free of plastic bags!

3. Recycling-papír termékeket vásárolok!

Vannak olyan papírtermékek, amelyekből rengeteget használunk, lemondani róluk nem tudunk, így a legjobb megoldás - ha már igényünket visszafogni nem tudjuk - ha “újrapapír” termékeket vásárolunk. Kevesebb fát, kevesebb vizet és kevesebb energiát használunk így közösen. Recycle!

4. Nem hagyom stand-by-on a kütyüket!

TV, DVD-lejátszó, videó, mobiltöltő, számítógép, nyomtató, szkenner, fénymásoló, hifi, elektromos fogkefe, ésatöbbi. Ezek a készülékek vagy ezek töltői stand-by módban is fogyasztanak több-kevesebb energiát, amúgy teljesen feleslegesen. Ma már kaphatók olyan konnektorok és hosszabbítók, amelyek távirányítóval kikapcsolhatók (ha már ennyire kényelmesek vagyunk). No More Standby!

5. Helyi termékeket vásárolok!

Ez főként az élelmiszerek esetében viszonylag egyszerűen kivitelezhető. Még mindig megvannak a régi piacok és vannak új biopiacok is, ahol a helyi/hazai termelőktől vásárolhatunk zöldséget, gyümölcsöt, miegyebet. Sokkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással terheljük így a környezetet, a rövidebb szállítási távolságoknak köszönhetően. Eat local, buy local, be local!

2010: A szuperhősök éve

Blog Action Day 2009

Az idei Blog Action day-re jó előre regisztráltam, aztán lehalt a számítógépem, amit most kaptam vissza, így maradt még 2 órám, hogy tegyek/írjak valami figyelemfelkeltőt, amiről ismét sokan rádöbbennek, hogy a klímaváltozás valós veszély és mint ilyen ellen közösen és egyesével is tennünk kell. E célból legalkalmasabbnak ezt a brazil reklámfilmet találtam. Happy Blog Action Day!

Fenntarthatósági Nap 2009 - LIVE

Be there or be square!

Márka és vállalati hírnév

”A reputáció fogalma egy nagyon dinamikus jelenség, egyáltalán nem statikus. Nagyon nehéz pillanatfelvételt készíteni róla, hiszen a társadalmi nyilvánosságban zajló folyamatok, viták, beszélgetések alapvetően befolyásolják azt, hogy mit gondolunk egy adott vállalatról. A reputáció, ahogyan a márka is, egy stratégiai kérdés és a boardroom-ban a helye, hiszen nincs vállalati stratégia anélkül, hogy a reputációs hatásokat figyelembe ne venné. Sőt, sok esetben a reputáció szempontjait kell figyelembe venni a különböző egyéb menedzsment területek irányításánál, akár a termékfejlesztésnél, akár a sales-nél, akár a marketingnél, akár a hr-nél, hiszen ezek fogják meghatározni a vállalati identitást. A vállalati identitás és annak helyes menedzsmentje a legfontosabb.” Braun Róbert (B&P Brand Aktív - BrandTrend)

Néha egészen jókat mond.

The Yes Men

Die Yes Men regeln die Welt - The Yes Men fix the World. Az arte-n ment a film, de a youtube-n is fent van az összes rész. Ők a Yes Men - izgalmas, amit csinálnak. Ők miért nem Superbrand? (via GER-mania)

Máltai Vanish

A Vanish gyártója, a Reckitt Benkiser júliusban a Foltmentes adomány program keretében minden eladott Vanish termék után 10 forint adományt ajánl fel a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Vanish összefogásában indult Foltmentes adományprogram a pénzadomány mellett országos ruhagyűjtéssel támogatja a rászorulókat. Ebben az évben országszerte több mint 300 ruhagyűjtő ponton várják a jó állapotban lévő, használt ruhákat a kampány szervezői. A ruhaadományokat budapesti és vidéki városok szuper- és hipermarketjeinek parkolóiban lehet leadni egy-egy hétvégén, illetve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat irodáiban országszerte folyamatosan várják az adományruhák érkezését.
A beérkezett ruhákat a Vanish gyártója, a Reckitt Benckiser felajánlásának köszönhetően Vanish termékek segítségével kimossák a hajléktalan embereket foglalkoztató budapesti Máltai mosodában.
Ezen felül minden júliusban eladott Vanish termék után 10 forintot ajánl fel a segélyszervezet számára; az így összegyűlt összeget szintén karitatív célokra fordítja majd a szervezet.
A Foltmentes adomány kampány idei együttműködő kereskedelmi partnerei a Cora, az Auchan, a CBA és a Tesco áruházak, az akció május végétől szeptemberig tart.

Ubuntu Cola

Ráadásul Fair Trade is. A név arra az afrikai filozófiára (kifejezésre) utal, ami lényegében az emberek összefogásáról szól. Itt az Ubuntu Cola.

Növekvő CSR-költés

Egyre több hazai vállalat költ a társadalmi felelősségvállalásra (CSR), a 20 fő feletti vállalkozások évente mintegy 330 milliárdot - derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. - 1500 magyar vállalat bevonásával - készített felméréséből.

A vállalatok CSR tevékenységének ágazati aktivitása nagyban különbözik egymástól. A 330 milliárd forint legnagyobb részét (47,4%) a nehézipari vállalkozások fordították társadalmi felelősségvállalásra, amit a kereskedelemmel és járműjavítással foglalkozó cégek (24,7%) követnek. A multinacionális cégek magyarországi megjelenésével hazánkban is megnőtt a cégarculatot pozitív irányban befolyásolni képes társadalmi felelősségvállalás szerepe. A nemzetközi gyakorlatban megszokott, hogy a cégek teljes költségvetésük mintegy másfél százalékát támogatásra költik, ezen belül is „önzetlen” jótékonykodásra (!!!) átlagosan a büdzsé mintegy fél százalékát fordítják.
Hazánkban, az utóbbi években lassan növekvő CSR költés több mint háromnegyedét a hazai vállalatok elsősorban belső CSR célokra, döntő mértékben az alkalmazottak számára biztosított juttatásokra fordítják, amitől hatást várnak a cég teljesítményére nézve. A legfontosabb CSR-célok: (1) a pozitív vállalati imázs javítása, (2) az alkalmazottak egészsége, (3) a környezetbarát megoldások, (4) a vállalaton belüli esélyegyenlőség és az alkalmazottak jóléti juttatásai.
A külső (társadalmi) célok közül a környezetvédelem és az oktatás támogatása állnak az első helyen a hazai CSR gyakorlatban, de csakis a “belső” célok megvalósítása után!

(forrás: Piac&Profit)


  • подарки сувениры
  • сувенирная продукция
  • бизнес идеи
  • бизнес идея
  • бизнес с нуля