holnapután

Fel kellene végre ismernünk, hogy a mindennapi vásárlás is egy-egy szavazat a természetvédelem, az egészség, az emberi jogok mellett. A kosarunkban lévő termékek minőségével és mennyiségével befolyásolható, hogy mekkora mértékben járul hozzá fogyasztásunk a környezetterheléshez. El kell ismernünk: nyugati civilizációnk összességében túl sokat fogyaszt, aminek oka nem a globális túlnépesedés, hanem a mértéktelen vásárlásunk. Egy átlag európai például 30%-kal több élelmiszert vesz, mint amennyit elfogyaszt. A felesleget kidobjuk. A környezeti problémák több mint 30%-a közvetve vagy közvetlenül fogyasztásunkhoz köthetők, amely a jelenlegi életstílusunk és fogyasztási szokásaink változását sürgeti. A fenntartható fogyasztás kihívásai elsősorban az élelmiszertermelés- és fogyasztás, a közlekedés és a lakhatással kapcsolatos tevékenységekben jelentkeznek. Nem az a gond, hogy mennyit eszünk, hanem amennyit feleslegesen megveszünk, de ránk romlik. Nem az a gond, hogy mennyit utazunk, hanem az, hogy a reggeli csúcsforgalomban minden második autóban csak egy ember ül. Nem az a gond, hogy mekkora házban élünk, hanem az, hogy stand-by állapotban hagyjuk a plazmatévét, égve hagyjuk a lámpákat és nyitva a csapokat. Láthatóan kevéssé jellemző ránk a fenntarthatósági problémák érzékelése. Hedonista-idealisták vagyunk, divatos, modern termékeket választunk, miközben elvárjuk másoktól és a vállalatoktól a társadalmi felelősségvállalást. Életstílusunkban a fogyasztás és felelősség nem egymás mellett, hanem egymással konfliktusban jelenik meg.