Archive for the 'eco' Category

Project Kaisei

Évek óta - de leginkább a Google Earth - óta tudjuk, hogy úszik a Csendes-óceán közepén egy 300.000 km2-es szemétsziget. A vízfelsznínen úszó szemétréteg vastagsága néhol eléri a 9 métert is. A Csendes-óceán minden szegletéből ide terelik az áramlatok a rengeteg háztartási hulladékot. A szemét jelentős részét a műanyagpalackok, nylonzacskók, fogkefék és egyéb otthoni műanyag-alapú hulladék teszi ki. Tavaly elindult a szemétsziget feltérképezésére David de Rotschild környezetvédő és felfedező, aki PET-palackokból épített hajón úszik a szemétsziget közelébe és figyeli meg mozgását, változását.

2009-ben indult a Kaisei projekt is, amely a Csendes-óceán északi részén úszó hasonló hulladékszigetek szemétösszetételét, lebomlását, tengeri élővilágra gyakorolt hatását tanulmányozza. Az alábbi rövidfilm erről szól.

5 fogadalom 2010-re

Igaz, január 1. már jócskán elmúlt, de jobb későn mint soha. 5 öko-fogadalom az idei évre:

1. Nem veszek meg minden vackot!

Mindenkinek tele a fiók itt-ott összevásárolt vackokkal, tele a szekrény alig használt vagy elhordott ruhákkal. Ott lapulnak, ott lógnak ahelyett, hogy vásárláskor végiggondoltuk volna, vajon tényleg szükségünk van minderre. Az átlag európai polgár sokkal többet vásárol, mint amennyire valójában szüksége van. Shop less!

2. Mindig lesz nálam bevásárlószatyor!

Megszámolta már valaha valaki, hogy rendszeres bevásárlásai alkalmával mennyi olyan szatyrot kap és visz haza, amelyet azután azonnal kidob a szemétbe? Évente több ezer milliárd műanyag szatyrot viszünk így haza és dobunk ki. Jelentős része ráadásul újrahasznosítás nélkül, szeméttelepen végzi. Free of plastic bags!

3. Recycling-papír termékeket vásárolok!

Vannak olyan papírtermékek, amelyekből rengeteget használunk, lemondani róluk nem tudunk, így a legjobb megoldás - ha már igényünket visszafogni nem tudjuk - ha “újrapapír” termékeket vásárolunk. Kevesebb fát, kevesebb vizet és kevesebb energiát használunk így közösen. Recycle!

4. Nem hagyom stand-by-on a kütyüket!

TV, DVD-lejátszó, videó, mobiltöltő, számítógép, nyomtató, szkenner, fénymásoló, hifi, elektromos fogkefe, ésatöbbi. Ezek a készülékek vagy ezek töltői stand-by módban is fogyasztanak több-kevesebb energiát, amúgy teljesen feleslegesen. Ma már kaphatók olyan konnektorok és hosszabbítók, amelyek távirányítóval kikapcsolhatók (ha már ennyire kényelmesek vagyunk). No More Standby!

5. Helyi termékeket vásárolok!

Ez főként az élelmiszerek esetében viszonylag egyszerűen kivitelezhető. Még mindig megvannak a régi piacok és vannak új biopiacok is, ahol a helyi/hazai termelőktől vásárolhatunk zöldséget, gyümölcsöt, miegyebet. Sokkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással terheljük így a környezetet, a rövidebb szállítási távolságoknak köszönhetően. Eat local, buy local, be local!

Olvadnak a jégkockák

Környezetvédelmi övezet

Az egyik újítás a frissített KRESZ-szabályok között, a “Környezetvédelmi övezet (zóna)” jelzése. A jelzőtábla azt jelzi, hogy az övezet végét jelző tábláig gépkocsik nem közlekedhetnek. Lehet alatta kiegészítő tábla, ami a környezetvédelmi igazolólaphoz tartozó matrica színét mutatja és jelzi, hogy azzal rendelkező gépjárművekre a behajtás tilalma nem vonatkozik. A hivatalos indoklás szerint: “A Környezetvédelmi övezet (zóna) jelzés bevezetésével lehetővé válik a sűrűn lakott övezetekben a környezetet szennyező gépjárművek közlekedésének korlátozása.”

The Energy of Bobby Kennedy Jr.

Ajándékötlet

Gyerekjáték Mikulásra

Szupermodellek és a klímaváltozás

A 350.org kampányának hatására egy amerikai blogger szervezte meg a fenti film forgatását két hét alatt. Senki ne kérdezze, hogy ennek mi értelme azon kívül, hogy ismét felhívja a figyelmet a klímaváltozásra mint jelenségre. Megoldást nem ad, hacsak azt nem érti megoldásként, hogy milyen pazar lesz a jövő, mert a felmelegedés hatására a csajok ledobálják ruháikat. Ráadásul logikátlan is az egész, mert minél inkább a 350-es légköri CO2 határérték fölé megy a koncentráció, annál nagyobb lehet a felmelegedés, a filmben viszont éppen fordítva történnek a dolgok. Minél kisebb a szám, annál több ruhától válnak meg a modellek. Vagyis ennek a filmnek és “kampánynak” semmi értelme. Csak azért mutatom, mert ez pont egy bármilyen társadalmi/környezeti ügy olyan propagálása, ami nem viszi előre a dolgot, hanem nagy eséllyel éppen a szkeptikusok és pesszimisták táborát növeli. Na erre és így nem kellene használni a marketingeszköztárat.

Pazarol a világ

Fel kellene végre ismernünk, hogy a mindennapi vásárlás is egy-egy szavazat a természetvédelem, az egészség, az emberi jogok mellett. A kosarunkban lévő termékek minőségével és mennyiségével befolyásolható, hogy mekkora mértékben járul hozzá fogyasztásunk a környezetterheléshez. El kell ismernünk: nyugati civilizációnk összességében túl sokat fogyaszt, aminek oka nem a globális túlnépesedés, hanem a mértéktelen vásárlásunk. Egy átlag európai például 30%-kal több élelmiszert vesz, mint amennyit elfogyaszt. A felesleget kidobjuk. A környezeti problémák több mint 30%-a közvetve vagy közvetlenül fogyasztásunkhoz köthetők, amely a jelenlegi életstílusunk és fogyasztási szokásaink változását sürgeti. A fenntartható fogyasztás kihívásai elsősorban az élelmiszertermelés- és fogyasztás, a közlekedés és a lakhatással kapcsolatos tevékenységekben jelentkeznek. Nem az a gond, hogy mennyit eszünk, hanem amennyit feleslegesen megveszünk, de ránk romlik. Nem az a gond, hogy mennyit utazunk, hanem az, hogy a reggeli csúcsforgalomban minden második autóban csak egy ember ül. Nem az a gond, hogy mekkora házban élünk, hanem az, hogy stand-by állapotban hagyjuk a plazmatévét, égve hagyjuk a lámpákat és nyitva a csapokat. Láthatóan kevéssé jellemző ránk a fenntarthatósági problémák érzékelése. Hedonista-idealisták vagyunk, divatos, modern termékeket választunk, miközben elvárjuk másoktól és a vállalatoktól a társadalmi felelősségvállalást. Életstílusunkban a fogyasztás és felelősség nem egymás mellett, hanem egymással konfliktusban jelenik meg.

Pólódesign

Tovább is van >> ‘Pólódesign’