Ez egy jó kezdeményezés felelős marketing szempontból. További info itt. Valamint a B&P Social Branding ‘Identológia‘ című alapvetését is érdemes háttéranyagként elolvasni. Egyfajta kompenzációként egy múltkori malőrért: a Braun & Partners BrandAktív weboldalán található további infó a cégről és cégcsoportól.
“Elkészült a legnagyobb magyarországi vállalatok reputációs rangsora - a B&P BrandAktív az elmúlt két hónapban a nemzetközi gyakorlatot követve megvizsgálta és megmérte 40 vezető hazai cég társadalmi megítélését.
A lista élén multinacionális vállalatok végeztek. Első lett az Audi Hungária Kft, melyet a rangsorban a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Zrt, a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.és a Nestlé Hungária Kft követ. A legjobb reputációjú magyar vállalat a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. lett az ötödik helyen. A legkedvezőbb megítélésű iparágnak hazánkban a távközlés bizonyult, míg a legkevésbé jó reputációval a közlekedési vállalatok bírnak.
A felmérés során a B&P BrandAktív öt olyan dimenzió mentén vette górcső alá a cégek megítélését, amelyek a reputáció minden aspektusát és problémáját lefedik: a vezetés, a vállalati polgárság, a hitelesség, az elismertség és az érzelmi közelség.”
Egyre több hazai vállalat költ a társadalmi felelősségvállalásra (CSR), a 20 fő feletti vállalkozások évente mintegy 330 milliárdot - derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. - 1500 magyar vállalat bevonásával - készített felméréséből.
A vállalatok CSR tevékenységének ágazati aktivitása nagyban különbözik egymástól. A 330 milliárd forint legnagyobb részét (47,4%) a nehézipari vállalkozások fordították társadalmi felelősségvállalásra, amit a kereskedelemmel és járműjavítással foglalkozó cégek (24,7%) követnek. A multinacionális cégek magyarországi megjelenésével hazánkban is megnőtt a cégarculatot pozitív irányban befolyásolni képes társadalmi felelősségvállalás szerepe. A nemzetközi gyakorlatban megszokott, hogy a cégek teljes költségvetésük mintegy másfél százalékát támogatásra költik, ezen belül is „önzetlen” jótékonykodásra (!!!) átlagosan a büdzsé mintegy fél százalékát fordítják.
Hazánkban, az utóbbi években lassan növekvő CSR költés több mint háromnegyedét a hazai vállalatok elsősorban belső CSR célokra, döntő mértékben az alkalmazottak számára biztosított juttatásokra fordítják, amitől hatást várnak a cég teljesítményére nézve. A legfontosabb CSR-célok: (1) a pozitív vállalati imázs javítása, (2) az alkalmazottak egészsége, (3) a környezetbarát megoldások, (4) a vállalaton belüli esélyegyenlőség és az alkalmazottak jóléti juttatásai.
A külső (társadalmi) célok közül a környezetvédelem és az oktatás támogatása állnak az első helyen a hazai CSR gyakorlatban, de csakis a “belső” célok megvalósítása után!
Egyre több magát felelősnek valló, mondó, gondoló, pozicionáló vállalat készít CSR, Fenntarthatósági, Környezetvédelmi, stb jelentést. Némelyiknek ez szinte már kuytakötelessége, hiszen tőzsdei cégként lassan egyfajta elvárás a modern, haladó és bolygónkért felelősséget vállalaló, azt lehetőleg nem mindenáron kizsákmányoló részvénytársaságokkal szemben, hogy ne csak beszéljenek a felelősségről, hanem tettekkel és azokat auditált éves jelentésekkel bizonyítsák elkötelezettségüket.
Íme, itt az elkötelezettek egy újabb vásári díszpéldánya, aki legnagyobb igyekezetével is többet árt mint használ. Az Audi által a médiának kiküldött “Környezetvédelmi Nyilatkozat 2009″ úgy tűnik nem úgy hat, ahogy várták. A szupergyönyörű dobozba csomagolt hiperszép papírra nyomtatott vaskos jelentés helyett a 21. században már gondolkozhatnának modernebb megoldásokban. Főként, ha a szlogenjük szerint az Audi a “Haladás technikája”-t képviseli (Vorsprung durch Technik).
A Braun & Partners Network Magyarországra, Lengyelországra, Romániára és Bulgáriára kiterjedő kutatása szerint a magyar és lengyel vállalatok CSR teljesítménye a legjobb.
Business Superbrand minősítést kapott az ÖKO-Pannon Kht. Miért csak most? Most jutott eszükbe, hogy nem csak multibrandeknek és a BKV, MÁV, stb típusú közszolgáltatóknak adható ez a minősítés? Nem hiszem. És miért Business Superbrand? Értem én, hogy a Kht mint vállalkozás működik, de ez mégsem olyan business mint a cigigyártás vagy a moziműködtetés. Nincs “Közhasznú Superbrand” kategória? Legyen pl. Nonprofit Superbrand!
Az ÖKO-Pannon a környezetvédelmi kommunikációs tevékenységéért valamint a hulladékgazdálkodás területén működő cégekkel kiépített példaértékű együttműködési modellért kapta az elismerést. A Superbrand által az elmúlt öt évben díjazott magyar vállalatok és szervezetek között az ÖKO-Pannon Nonprofit Kht. az első szelektív hulladékgyűjtést és hasznosítást koordináló szervezet, amely üzleti kategóriában a legnívósabb minősítést megkapta.
A csapat egyébként igazán kreatív, ami a marketing munkát illeti. Idén például már drámapedagógiai programmal is erősítették a fiatalok környezettudatosságát.
És még mondják, hogy a marketing nem működik. Ha van a felelősségvállalásra némi fogékonyság a vállalatvezetők és -tulajdonosok részéről, akkor egy hatásos film meggyőzheti őket arról, hogy a múltbeli gyakorlat nem folytatható. Aktuális példa erre a Rupert Murray rendezte The End Of The Line című dokutainment film, amely a tengerek túlhalászásáról szól. A film Charles Clover azonos című könyve alapján készült. A film narrátora Ted Danson amerikai színész.
A filmet megnézte Julian Metcalfe, a Pret A Manger szendvicshálózat társtulajdonosa, majd úgy döntött, hogy a hálózat mind a 190 angliai üzletében leveszik az étlapról a tonhalas szendvicset. A filmben bemutatott intenzív halászati módszerek és azok hatásai ugyanis sokkolták. Cause marketing a film maga, business marketing a körítés, etikus marketing a reakció és responsible marketing a megoldás (no tuna).
Beindul a szoftver és hardver újrahasznosítás. Ma hozzávetőleg 600-700 ezer feleslegessé vált szoftver van Magyarországon, amely más cégeknél és intézményeknél még hasznosítható. Ezek a szoftverlicencek komoly értéket képviselnek és adásvételük legális. Az első leányvállalatát Budapesten most megnyitó németre Preo cégcsoport megjelenésével új szolgáltatás született: a szoftver remarketing során rajtuk keresztül bárki értékesítheti drága, de – pl. technológia- vagy verzióváltás, átszervezés, létszámleépítés miatt – feleslegessé vált szoftverét, illetve beszerezhet kedvező áron friss vagy korábbi verziójú licenceket. A Preo stratégiai partneri szerződést kötött az ergoTrade-del, Európa egyik vezető „it életciklus-menedzsmenttel” foglalkozó vállalatával, amely a hardverek újrahasznosítására költséghatékony és környezetkímélő megoldásokat kínál.
A Lunchbreath kis grafikája megmutatja, mit tegyen egy vállalat, ha nem megy a bolt és úgy gondolja, hogy a ‘zöldre festés’ segíthet. Az ilyen megoldásoknak is köszönhető, hogy pl. a Treehugger-en futó közvéleménykutatás szerint 67% úgy gondolja, hogy azok a vállalatok, akik a “fenntarthatóság” kifejezés mögé bújtatják termékeiket, nem megbízhatók.
Ellensúlyozza repülőútja CO2-kibocsátását, járuljon hozzá repülőútja káros hatásainak csökkentéséhez! Ezt kéri a British Airways, egyébként ésszerűen és logikusan. Majd egy átlagos európai útvonalra számított 0,476 tonna CO2 ellensúlyozásáért elkér még extra 2.300 Forintot. A projektjük természetesen “ENSZ által hitelesített”. Akkor ez most greenwash, vagy bluewash, vagy teljesen normális?
