Sok szó esik mostanában vállalati felelősségvállalásról, a marketing befolyásoló szerepéről, környezetbarát gyártási technológiákról, energiatakarékos üzemeltetésről, természetes alapanyagokról, vagyis egy vállalat minden operatív tevékenységét átfogó társadalmi és környezeti felelősségéről. De mi a helyzet a marketing célú kutatásokkal? Vajon felmerül ezen a területen is a társadalmi felelősség kérdése? Van-e határa a fogyasztói magatartás vizsgálatának? Milyen mélyre nyúlhatnak a kutatók agyunkba összefüggések után kutatva? Nem is gondolnánk, de elérkeztünk a felelős marketingkutatások határára.
Author Archive for holnaputan
Senki sem tudja mi célból, miért épp most, milyen célcsoportnak, milyen használatra, de a Volkswagen elkészítette az első olyan összehajtogatható elektromos kerékpárt, amelyet simán be lehet pakolni az autóba a pótkerék helyére. Ha szükség van rá, előkapjuk, kihajtogatjuk, felpattanunk és “tekerünk”. A felhasználhatóságot nagyban csökkenti alacsony teljesítménye (a Rózsadombra már szerintem nem bír felkapaszkodni, pedig a potenciális vevőkör ott él szerintem), illetve alacsony, 20 km-es “hatótávolsága”, amely pont arra elég, hogy egy Prága nagyságú város belvárosában az irodából elugorjunk sörért az első hipermarketbe. Persze lehet, hogy éppen erre találták ki a sörivó németek. Mindenesetre a design és praktikum csillagos ötös, a funkcionalitás kérdőjeles.
A környezettudatosságra való neveléshez megoldásként mondhatnánk, hogy szóljunk rá a gyerekre, ha elhajigálja a szemetet vagy letöri az ágakat, de ez ma már nem elég. Ennél aktívabb hozzáállás fát ültettetni a gyerekkel, de pl. belvárosi körülmények között ezt elég nehéz kivitelezni. Itt van viszont jónéhány ötlet, amelyekre ha odafigyelünk, akkor a környezettudatosság nagy valószínűséggel beépül a jövő nemzedékek mindennapjaiba úgy, hogy gyermekeinknek az ún. fenntartható életmód és életstílus már természetes lesz.
Van egy kis zavar a vulkán neve körül, mert tegnap még Eyjafjöll néven emlegette a hazai sajtó, miközben a külföldi lapokban már Eyjafjallajökull néven emlegetik. De nem erről akarok írni, hanem a arról, hogy az elmúlt napok kaotikus légiközlekedési viszonyai alapján milyen 4 fontos következtetést lehet levonni a jövőnkre vonatkozóan.
Már a jövő sem a régi! Az a helyzet, hogy a természet állapota egyre romlik és nagyon úgy tűnik, hogy ennek mi magunk vagyunk az okai. Az energiaéhség, a környezetrombolás, a globális felmelegedés, az illegális szemétlerakás, az autók, gyárak és erőművek által kibocsátott üvegházhatású gázok mind hozzájárulnak a Föld környezeti állapotának romlásához. A környezettudatos életmód fékezhetné a káros folyamatokat, de ki tanítja meg, hogyan is néz ki a környezettudatos élet? Ki neveli környezettudatosságra a gyermekeinket?
Egy vállalat vagy márka kommunikációja csak akkor hiteles és akkor működik, ha a tartalom releváns és őszinte. Adott közösségen belül akkor releváns a kommunikáció, ha a valós és kutatásokkal valósnak látni vélt értékek megegyeznek és a vállalat ezekre az értékekre alapozza kommunikációs tevékenységét. Őszintének akkor értékelhető a kommunikáció, ha a vállalat által vallott értékek összhangban vannak a vállalat által a valóságban követett értékekkel. Vagyis a valós értékek ismeretében és alapján a követett értékeiről vall a vállalat. A külső és belső értékek összhangban vannak, a külső és belső kommunikáció azonos normarendszerre épül.
Minden közösségnek van értékrendje, normarendszere. A belépőknek illik aszerint viselkedni. Persze mindenki megjátszhatja magát, de az előbb vagy utóbb kiderül. Olyankor az illető kellemetlenül érzi magát. A felelős viselkedés két forrásból eredhet. Felelősségtudatból, amikor az egyén belső értékrendje erős, ráadásul megegyezik a közösség által képviselt értékekkel. Vagy a felelősségre vonástól való félelemből, amikor az egyén a közösség vélt értékrendjéhez igazítja saját vallott értékrendjét. Mást kommunikál kifelé, mint befelé.
Tovább is van >> ‘Vállalatok értékrendje - a felelős vállalat’
A WWF idén is megszervezte a Föld Órája kezdeményezést. Az ötlet Sidney-ből indult 2007-ben, ahol a helyi WWF csapat így gondolta felhívni az ausztrálok figyelmét az energiatakarékosságra, illetve ezen keresztül az egyéni felelősségvállalásra. Mindez persze a klímaváltozás hatásainak csökkentését célzó kampány része volt. Az esemény olyannyira sikeres volt, hogy 2008-ban több tucat ország csatlakozott a mozgalomhoz, pl. Magyarország is. Idén március 27-én este fél kilenckor a Föld Órája alatt 125 országban elsötétültek a fővárosok, települések, gyertyafénynél vacsoráztak a vendéglőkben, és egy kis sötétség dobta fel a házibulik hangulatát. A WWF természetvédelmi szervezet klímavédelmi akciója világszerte rekordokat döntött. Csak Magyarországon több, mint 142 település csatlakozott a WWF klímavédelmi akciójához, összesen 400-nál is több iskola, alapítvány, vendéglő, bank, magán- és nemzetközi cég jelezte, hogy lekapcsolja a világítását. Számos helyen külön Föld Órája rendezvényt szerveztek, hogy felhívják a figyelmet a környezettudatosságra. Világszerte olyan nevezetességek sötétültek el egy órára, mint például a pekingi Tiltott Város, a római Trevi Kút, az egyiptomi piramisok, a párizsi Eiffel torony és a Notre Dame, és lekapcsolták a világ legmagasabb épületeinek fényeit is Dubai-ban, Kuala Lumpurban, Torontoban.
És, hogy mindennek mi értelme? Jelképes cselekedet. Nyilvánvalóan nem ez az egy órányi energiamegtakarítás fogja megváltani a világot, jóllehet, mérhető mennyiségű energiát nem használunk fel a Föld Órája 60 perce alatt. A lényeg, hogy több száz millió ember és a több száz ország közösen példát mutat, és így mindenki más is látja, hogy a magunk módján, a saját lehetőségeink között igenis van rá mód, hogy a hétköznapokban is felelősen viselkedjünk, takarékosan bánjunk az energiával, és megvédjük a Földet.
Mindemellett lenyűgöző, hogy az olyan nemzetközi non-profit szervezetek, mint pl. a WWF, milyen ügyesen elsajátították a marketing szakma fortélyait. Bármelyik multinacionális vállalat globális marketing csapatának büszkesége lehetne az a kampány, amelyet a WWF a nemzetközi Föld Órája esemény szervezése és lebonyolítása kapcsán kivitelezett. Nem csodálkoznék, ha a multik idővel globális NGO-któl vadásznának le marketingeseket, akik ráadásul nagyon ügyesen oldanak meg ilyen kampányokat igen szerény finanszírozással. Tapasztalt zéró-budget marketingesekre egyre nagyobb szükség lehet a jövőben. Eddig az NGO-k tanultak az üzleti szférától, lassan fordul a kocka és a multik tanulhatnak a non-profit szférától. Legalábbis, ami a marketinget illeti.
