holnapután

A jövő vajon olyan lesz, amilyenné “marketingeljük”?

Az elmúlt néhány évtized társadalmi és környezeti változásai felvetik a marketing, mint a társadalomtudományok kombinációjának felelősségét, ugyanakkor egyre szélesebb körben használják eszköztárát társadalmilag fontos problémák és azok megoldásának propagálására. Úgy néz ki, széles körben elterjedt és alkalmazott eszköztára révén, jelentős részben a marketing felelőssége, hogy milyen értékek mentén szerveződik a jövő társadalma, milyen lesz a jövő állampolgára és fogyasztója, vagyis milyen világban élnek majd utódaink.

A globalizáció, a jóléti társadalmak fejlődése, a társadalmi szakadék növekedése, a feminizmus, a fejlett országok elöregedő népessége, a technológiai és információs forradalom mind hatást gyakoroltak életstílusunkra, viselkedésünkre, ezeken keresztül pedig fogyasztásunkra és az azt tanulmányozó, illetve ösztönző marketing tudományra. Jóllehet, G.D. Wiebe pszichológus már 70 éve feltette a kérdést, hogy miért nem lehet társadalmi értékeket ugyanúgy „eladni” mint pl. egy szappant, a probléma még sok évtizeden keresztül maradt az, hogy miként lehet a marketing alapvető profitmaximalizáló céljaival összhangba hozni társadalmi felelősségét.
A wikipedia szerint a marketing az egyik olyan gazdasági kifejezésünk, amire nincs egységes definíciónk. Meghatározható szűkebb (vállalati tevékenység) vagy tágabb értelemben (vállalati filozófia). A legújabb, ún. holisztikus megközelítés szerint a marketing a termékek és szolgáltatások mellett kiterjedhet bármilyen gondolat, eszme vagy személy megismertetésére, népszerűsítésére, „eladására”, vagyis a marketingben minden számít, a marketing mindenre kiterjeszthető. E megközelítés marketing alrendszerei az integrált marketing, a belső vagy szervezeti marketing, a kapcsolati marketing és a társadalmilag felelős marketing, mely utóbbi hordozza a marketing etikai, jogi, környezeti és társadalmi hatásait. A marketing mindemellett egy interdiszciplináris társadalomtudomány, ami egyszerre fedi le a közgazdaságtan, a vezetéselmélet, az alkalmazott matematika, a pszichológia, a szociológia és a kulturális antropológia egyes területeit. A marketing a befolyásolás, a meggyőzés, a cselekvésre ösztönző késztetés tudománya.
A fenti értelmezés alapján logikus következtetés, hogy az üzleti tevékenységek mellett a marketing és felelőssége kiterjed a politika, az oktatás, a kultúra, a szórakoztatás vagy akár a vallás területére is. Az évek során azonban a felelősség kezelése két irányba mozdult. Ma már megkülönböztetjük a társadalmi célú marketing tevékenységet, illetve a társadalmilag felelős marketing tevékenységet. (Az angol terminológia szerint: social marketing vs socially responsible marketing)

„marketing the responsibility or marketing responsibly?”

folyt. köv.