Nemrégiben készült egy a Greenpeace, MTVSZ és WWF által közösen összehozott kutatás, melynek következtetései szerint a magyar lakosság tisztában van a klímaváltozás fogalmával és lényegével, de annak csak rövid távú és közvetlen hatásait ismeri, míg az igazi veszélyeket jelentő hosszú távú és közvetett hatásokkal csak kevesen vannak tisztában.
A kutatás során a 15 évesnél idősebb magyar lakosság véleményét kérdezték reprezentatív módon. A kutatásból kiderült, hogy az éghajlatváltozásról csaknem mindenki (96%) hallott már. 82% említette a klímaváltozás hatásaként a természeti következményeket és veszélyeket, de a közvetett, hosszú távú veszélyeket (állat- és növényfajok kihalása, vízhiány, éhínség, stb) csak kevesen említették. A lehetséges következmények közül a legkevésbé veszélyesnek egy új népvándorlást, a szegények és gazdagok közti szakadék növekedését, illetve háborús konfliktusok kialakulását tartották a válaszadók. A megkérdezettek 57%-a már eljutott odáig, hogy otthonában energiatakarékosra cserélte hagyományos izzóit, bár úgy tűnik ennek inkább anyagi, mint környezetvédelmi okai vannak. A kutatásból az is kiderül, hogy mindenféle környezettudatossági lépés addig ésszerű, amíg gazdasági eredménye van és a személyes kényelmet nem rontja. Ezért például az autós közlekedés korlátozása nem egy népszerű ötlet.
Ami érdekes: Az emberek a médiadömping hatására tudnak a klímaváltozásról és értik a jelenség lényegét. A hatásait tekintve közhelyeket válaszolnak (öööö … a természet károsul, ugye?). Nem csoda, hogy fogalmuk sincs mit várjanak, mivel még a tudomány sem áll ott, hogy régióra, országra lebontva egyértelmű előrejelzést tudjon adni (a jelenlegi klímamodellek a bedobált sok száz paraméter függvényében prognosztizálnak … ugyanaz a modell képes így lehűlést avagy felmelegedést is előrejelezni ugyanarra a területre). Annyit teszünk meg, amennyi anyagilag megéri. Ennél egy centivel sem többet (nagy igazság, hogy az embereket általában a pénztárcájuk és az egészségük érdekli, azontúl már csak az idealisták tettrekészek).
Három tanulsággal mindenképpen szolgál a kutatás. A klímaváltozás veszélye mint üzenet átment, de nem tudjuk mire készüljünk. Éghajlatváltozás ide vagy oda, a természetvédelem (és környezetvédelem) közügy és fontos, megoldandó probléma. Mindegy, hogy az emberek tisztában vannak-e bármilyen lehetséges változással, környezettudatos életmódra kell ösztönözni őket, mert ha a klímaváltozás éppen nem lenne, vagy megállna, vagy megfordulna (vagy mittudomén), akkor is feléljük a Földet, akkor sem tudunk még rengeteg milliárd embert ellátni, akkor sem lesz elég nyersanyag, energia, stb, stb. Vagyis a környezettudatosság egyben jövő-tudatosság is: gondoskodás a jövő generációkról. Ez teljesen új gondolat, amihez az emberiség nagyrésze nincs még hozzászokva. A többség pár napra előre sem tud tervezni, nemhogy évekre, évtizedekre. A felelősségünk nem életünk végéig terjed, hanem azon jóval túl. Nem elég pénzt és vagyont hagyni utódainkra, ha azt nem lesz hol használniuk. A kutatás alapján a legjobb módszer nem az emberek felvilágosítása és a tudatformálás, hanem a gazdasági ösztönzőkkel való motiválás. Money makes the world go around … Amerre a vezérbirka megy, arra megy a csorda. Ez a lényege a politikának is, nem? Akkor most valahogy irányba kellene állítani a vezérbirkákat. A kutatásból ugyanis az is kiderül, hogy a megkérdezettek több mint fele leginkább azt várja el a zöldektől, hogy lépjenek fel a környezetszennyező vállalatok ellen, tájékoztassák a lakosságot és gyakoroljanak nyomást a politikusokra.





Sztem káros idealizmus azt hinni,hogy a vezér (vagy vezetett )birkákat észérvekkel más irányba lehet állítani.(erre példa nemigen van)
A vezér és vezetett birkákat kényszeríteni kell.(persze nem gyilkolászással, hanem gazdasági eszközökkel)
na pont erről van szó. a pénztárcáján keresztül hamarabb meg lehet fogni az embereket. de bármennyire is nem szeretjük, a politikus is ember, tehát ez ő rá is igaz. a politikusoknak is olyan érveket kell adni, amelyek bebizonyítják, hogy ami az embereknek megéri majd, az neki is megéri. egyelőre egyikben sem hisznek, nem látják a közvetlen kapcsolatot és ezért félszívvel állnak az új mellé.