Monthly Archive for April, 2010
A környezettudatosságra való neveléshez megoldásként mondhatnánk, hogy szóljunk rá a gyerekre, ha elhajigálja a szemetet vagy letöri az ágakat, de ez ma már nem elég. Ennél aktívabb hozzáállás fát ültettetni a gyerekkel, de pl. belvárosi körülmények között ezt elég nehéz kivitelezni. Itt van viszont jónéhány ötlet, amelyekre ha odafigyelünk, akkor a környezettudatosság nagy valószínűséggel beépül a jövő nemzedékek mindennapjaiba úgy, hogy gyermekeinknek az ún. fenntartható életmód és életstílus már természetes lesz.
Van egy kis zavar a vulkán neve körül, mert tegnap még Eyjafjöll néven emlegette a hazai sajtó, miközben a külföldi lapokban már Eyjafjallajökull néven emlegetik. De nem erről akarok írni, hanem a arról, hogy az elmúlt napok kaotikus légiközlekedési viszonyai alapján milyen 4 fontos következtetést lehet levonni a jövőnkre vonatkozóan.
Már a jövő sem a régi! Az a helyzet, hogy a természet állapota egyre romlik és nagyon úgy tűnik, hogy ennek mi magunk vagyunk az okai. Az energiaéhség, a környezetrombolás, a globális felmelegedés, az illegális szemétlerakás, az autók, gyárak és erőművek által kibocsátott üvegházhatású gázok mind hozzájárulnak a Föld környezeti állapotának romlásához. A környezettudatos életmód fékezhetné a káros folyamatokat, de ki tanítja meg, hogyan is néz ki a környezettudatos élet? Ki neveli környezettudatosságra a gyermekeinket?
Egy vállalat vagy márka kommunikációja csak akkor hiteles és akkor működik, ha a tartalom releváns és őszinte. Adott közösségen belül akkor releváns a kommunikáció, ha a valós és kutatásokkal valósnak látni vélt értékek megegyeznek és a vállalat ezekre az értékekre alapozza kommunikációs tevékenységét. Őszintének akkor értékelhető a kommunikáció, ha a vállalat által vallott értékek összhangban vannak a vállalat által a valóságban követett értékekkel. Vagyis a valós értékek ismeretében és alapján a követett értékeiről vall a vállalat. A külső és belső értékek összhangban vannak, a külső és belső kommunikáció azonos normarendszerre épül.
Minden közösségnek van értékrendje, normarendszere. A belépőknek illik aszerint viselkedni. Persze mindenki megjátszhatja magát, de az előbb vagy utóbb kiderül. Olyankor az illető kellemetlenül érzi magát. A felelős viselkedés két forrásból eredhet. Felelősségtudatból, amikor az egyén belső értékrendje erős, ráadásul megegyezik a közösség által képviselt értékekkel. Vagy a felelősségre vonástól való félelemből, amikor az egyén a közösség vélt értékrendjéhez igazítja saját vallott értékrendjét. Mást kommunikál kifelé, mint befelé.
Tovább is van >> ‘Vállalatok értékrendje - a felelős vállalat’
