A Vanish gyártója, a Reckitt Benkiser júliusban a Foltmentes adomány program keretében minden eladott Vanish termék után 10 forint adományt ajánl fel a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Vanish összefogásában indult Foltmentes adományprogram a pénzadomány mellett országos ruhagyűjtéssel támogatja a rászorulókat. Ebben az évben országszerte több mint 300 ruhagyűjtő ponton várják a jó állapotban lévő, használt ruhákat a kampány szervezői. A ruhaadományokat budapesti és vidéki városok szuper- és hipermarketjeinek parkolóiban lehet leadni egy-egy hétvégén, illetve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat irodáiban országszerte folyamatosan várják az adományruhák érkezését.
A beérkezett ruhákat a Vanish gyártója, a Reckitt Benckiser felajánlásának köszönhetően Vanish termékek segítségével kimossák a hajléktalan embereket foglalkoztató budapesti Máltai mosodában.
Ezen felül minden júliusban eladott Vanish termék után 10 forintot ajánl fel a segélyszervezet számára; az így összegyűlt összeget szintén karitatív célokra fordítja majd a szervezet.
A Foltmentes adomány kampány idei együttműködő kereskedelmi partnerei a Cora, az Auchan, a CBA és a Tesco áruházak, az akció május végétől szeptemberig tart.
Ráadásul Fair Trade is. A név arra az afrikai filozófiára (kifejezésre) utal, ami lényegében az emberek összefogásáról szól. Itt az Ubuntu Cola.
A hipermarketek bővülése India-szerte változatlan. A legfrissebb tanulmány szerint körülbelül 315 új egység nyílik 2011-ig a nagyobb és közepes városokban. A tanulmány megállapítja, hogy 2008-ban 212 város mutatott fel a hipermarketek eltartásához elegendő piaci potenciált. A folyamatos jövedelemnövekedés emeli a lakossági fogyasztást, mely városonként akár öt hipermarketet fenntartását is eredményezheti. Az Economist nemrégiben közölt egy hosszabb riportot a fejlődő országokban felemelkedő középosztály gazdasági jelentőségéről, illetve társadalom-formáló és -fejlesztő szerepéről. A hipermarketek terjeszkedése a vagyonosodó középosztály növekedésének egyik indikátora. Mint láttuk azt Magyarország esetében is az 1995-2005 közötti időszakban.
Sorrendben az újságok és a rádió, valamint a magazinok és a tévé reklámjaiban bíznak leginkább a magyarok, a hagyományos médiumok közül – derült ki a Nielsen egy áprilisban végzett és júliusban megjelent kutatásából. Ez eltér a nemzetköri átlagtól, Európában ugyanis a tévé vezet az újságok előtt. A hagyományos médiában kiemelkedő arányban bíznak a fogyasztók az újságok szerkesztőségi cikkeiben, amelyek fogyasztási, vásárlási döntéseikkel kapcsolatos információkat tartalmaznak. A fogyasztók döntéseit befolyásoló tájékozódásban a személyes ismerősök kedvező véleménye a legjobb ajánlólevél. Száz válaszadó magyar internet-használó közül 95-en mondták, hogy bíznak ismerőseik fogyasztói tapasztalataiban és ajánlásaiban. Két éve a szájpropagandát még 68 százalék említette pozitívan. Mindemellett a fogyasztók által létrehozott webtartalom (UCG) ugrásszerűen terjed az elmúlt években, a fogyasztók vásárlási döntéseiben pedig kiemelkedő szerepet játszik a szájpropaganda, ‘world of mouth’ avagy a web esetében inkább ‘word of mouse’, függetlenül attól, hogy ismerik vagy nem azt a személyt, akitől az információ származik. Úgy látszik, a jövőben jelentős marketing szerepe lehet a social médiának, bármiféle közösségi információ-megosztó alkalmazásnak.
A FoodLion az Egyesült Államokban, South Carolinában nyitja meg első zöld élelmiszerüzletét, melyet környezetbarát konstrukció és hatékony energiafelhasználás jellemez majd, ide értve egy újrafeldolgozó központot, a természetes világítást és egy eco-parkolót. Az üzletet olyan környezetbarát megoldásokkal szerelik fel, mint a LED világítás, a mozgásérzékelővel ellátott víztakarékos pihenőhelyek, hazai növényfajok telepítése, hogy az öntözési követelmények minimálisra csökkenjenek és a beltéri levegő minősége megfelelő legyen.
Az első- LEED-bizonyítvány szerint épült üzletükben 20 százalék energiát és 44 százalék vizet takarítanak meg a többi FoodLion egységhez képest. A FoodLion első zöld élelmiszerüzlete várhatóan 2009 év végén nyitja meg kapuit.
Az Apple kifizette volna a megsemmisült iPod Touch árát, ha cserébe a család nem szól a sajtónak az esetről. Nem jött létre az egyezség. (forrás: index)
Azóta felrobbant még egy iPhone, de ott már nem próbálkozott az Apple az ügy kártérítéssel kombinált eltussolásával.
Az Apple egyébként sosem volt a környezettudatos technogeek-ek kedvence. A Greenpeace CEBIT-re készített károsanyagtartalom alapján összeállított listáján rendre rosszabbul szerepeltek az iBook-ok mint más laptopok. Az Apple mindig ígérgetett, de nem haladt túl gyorsan termékei “zöldítésével”. Környezetvédelem iránti elkötelezettsége tehát már többször megkérdőjeleződött. A “robbanós” iPhone-probléma elhallgatása viszont már társadalmi felelősség kérdése, amiben az Apple eddig nem szerepelt rosszul. Könnyű elveszíteni a vállalat jóhírnevét, jóllehet az “iTrend” egyelőre minden ellenérvet elsöpör.
Végre a magyarok is csatlakozhatnak a Procter & Gamble 2004-ben indított Children’s Safe Drinking Water humanitárius programjához. A program a szennyezett víz fogyasztása miatt bekövetkező betegségek és halálesetek visszaszorítását segíti. Fejlett gazdaságok mércéjével mérve alacsony költségű technológia segít a szennyezett vizet, iható vízzé alakítani egy PUR nevű víztisztító por segítségével. Bárki támogathatja a programot, ha “csepp” jellel ellátott Procter terméket vásárol. A program jóval a jelenlegi CSR és globális felelősségvállalás, fenntarthatóság, stb, stb trend előtt indult és immáron 5 éve fut. Ez valódi elkötelezettség.
A kajmánsziget ma délelőtti felfedezése, hogy talán valami összefüggés lehet a Red Bull Air Race edzőrepülései és a belváros feletti légszennyezettség rövid távú növekedése között. Estére az index is utánanézett a dolognak és a KvVM illetékésenek véleménye alapján arra jutottak, hogy a lokális légszennyezettség-növekedés a sportrepülőgépeknek köszönhető. Mások szerint azonban nem biztos.
A Red Bull eddig alapvetően vigyázott, hogy ne hozzák összefüggésbe egyértelműen környezetszennyező aktivitásokkal. Elsődlegesen a fun, extrémsport, őrült dolgok háromszögben mozogtak. Vajon most majd reagálnak és ha igen, hogyan?
Ez egy jó kezdeményezés felelős marketing szempontból. További info itt. Valamint a B&P Social Branding ‘Identológia‘ című alapvetését is érdemes háttéranyagként elolvasni. Egyfajta kompenzációként egy múltkori malőrért: a Braun & Partners BrandAktív weboldalán található további infó a cégről és cégcsoportól.
“Elkészült a legnagyobb magyarországi vállalatok reputációs rangsora - a B&P BrandAktív az elmúlt két hónapban a nemzetközi gyakorlatot követve megvizsgálta és megmérte 40 vezető hazai cég társadalmi megítélését.
A lista élén multinacionális vállalatok végeztek. Első lett az Audi Hungária Kft, melyet a rangsorban a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Zrt, a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.és a Nestlé Hungária Kft követ. A legjobb reputációjú magyar vállalat a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. lett az ötödik helyen. A legkedvezőbb megítélésű iparágnak hazánkban a távközlés bizonyult, míg a legkevésbé jó reputációval a közlekedési vállalatok bírnak.
A felmérés során a B&P BrandAktív öt olyan dimenzió mentén vette górcső alá a cégek megítélését, amelyek a reputáció minden aspektusát és problémáját lefedik: a vezetés, a vállalati polgárság, a hitelesség, az elismertség és az érzelmi közelség.”
Egyre több hazai vállalat költ a társadalmi felelősségvállalásra (CSR), a 20 fő feletti vállalkozások évente mintegy 330 milliárdot - derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. - 1500 magyar vállalat bevonásával - készített felméréséből.
A vállalatok CSR tevékenységének ágazati aktivitása nagyban különbözik egymástól. A 330 milliárd forint legnagyobb részét (47,4%) a nehézipari vállalkozások fordították társadalmi felelősségvállalásra, amit a kereskedelemmel és járműjavítással foglalkozó cégek (24,7%) követnek. A multinacionális cégek magyarországi megjelenésével hazánkban is megnőtt a cégarculatot pozitív irányban befolyásolni képes társadalmi felelősségvállalás szerepe. A nemzetközi gyakorlatban megszokott, hogy a cégek teljes költségvetésük mintegy másfél százalékát támogatásra költik, ezen belül is „önzetlen” jótékonykodásra (!!!) átlagosan a büdzsé mintegy fél százalékát fordítják.
Hazánkban, az utóbbi években lassan növekvő CSR költés több mint háromnegyedét a hazai vállalatok elsősorban belső CSR célokra, döntő mértékben az alkalmazottak számára biztosított juttatásokra fordítják, amitől hatást várnak a cég teljesítményére nézve. A legfontosabb CSR-célok: (1) a pozitív vállalati imázs javítása, (2) az alkalmazottak egészsége, (3) a környezetbarát megoldások, (4) a vállalaton belüli esélyegyenlőség és az alkalmazottak jóléti juttatásai.
A külső (társadalmi) célok közül a környezetvédelem és az oktatás támogatása állnak az első helyen a hazai CSR gyakorlatban, de csakis a “belső” célok megvalósítása után!
(forrás: Piac&Profit)
