Gyenge kkv a marketing

Készült egy felmérés nemrég, amely a hazai kkv-szektor marketing helyzetét elemzi. A felmérés nem reprezentatív, mégis ad egy képet a szakmai felkészültségről, költésekről, eszközhasználatról. A kép pedig megdöbbentő.

1300 kis- és középvállalkozás vezetőit kérdezték meg arról, hogy a cégen belül ki foglalkozik a marketinggel, a bevételük mekkora részét fordítják marketingre, milyen eszköztárat használnak, és nem utolsó sorban, hogy miből tanulják a marketinget.

A vállalkozások 14%-a számára volt marketing szempontból sikeres a tavalyi év. A hazai cégek vezetői és marketingesei nagyrészt könyvekből (47%) és magyar online tanácsadók bejegyzéseiből (17%) próbálják elsajátítani vagy frissíteni marketing tudásukat

A vállalatok 83%-ánál a cég vezetője látja el a marketingfeladatokat, nincs külön marketinges szakember házon belül! Az előző évi (2008) felméréshez képest ráadásul ez az arány növekedett.

Az nem meglepetés, hogy 2009-ben a marketingre fordított kiadások összege jelentősen csökkent. A vállalatok 64%-a kevesebb mint a bevételek 5%-át forgatta vissza marketing tevékenységre.

A kkv-szektor számára felelős marketingről vagy most kell elkezdeni papolni, mert még nem “fertőzte meg” őket a multi-marketing, vagy éppen semmi értelme, mert úgy tűnik, jelenleg kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy bármivel, ami marketing, foglalkozzanak.

Project Kaisei

Évek óta - de leginkább a Google Earth - óta tudjuk, hogy úszik a Csendes-óceán közepén egy 300.000 km2-es szemétsziget. A vízfelsznínen úszó szemétréteg vastagsága néhol eléri a 9 métert is. A Csendes-óceán minden szegletéből ide terelik az áramlatok a rengeteg háztartási hulladékot. A szemét jelentős részét a műanyagpalackok, nylonzacskók, fogkefék és egyéb otthoni műanyag-alapú hulladék teszi ki. Tavaly elindult a szemétsziget feltérképezésére David de Rotschild környezetvédő és felfedező, aki PET-palackokból épített hajón úszik a szemétsziget közelébe és figyeli meg mozgását, változását.

2009-ben indult a Kaisei projekt is, amely a Csendes-óceán északi részén úszó hasonló hulladékszigetek szemétösszetételét, lebomlását, tengeri élővilágra gyakorolt hatását tanulmányozza. Az alábbi rövidfilm erről szól.

5 fogadalom 2010-re

Igaz, január 1. már jócskán elmúlt, de jobb későn mint soha. 5 öko-fogadalom az idei évre:

1. Nem veszek meg minden vackot!

Mindenkinek tele a fiók itt-ott összevásárolt vackokkal, tele a szekrény alig használt vagy elhordott ruhákkal. Ott lapulnak, ott lógnak ahelyett, hogy vásárláskor végiggondoltuk volna, vajon tényleg szükségünk van minderre. Az átlag európai polgár sokkal többet vásárol, mint amennyire valójában szüksége van. Shop less!

2. Mindig lesz nálam bevásárlószatyor!

Megszámolta már valaha valaki, hogy rendszeres bevásárlásai alkalmával mennyi olyan szatyrot kap és visz haza, amelyet azután azonnal kidob a szemétbe? Évente több ezer milliárd műanyag szatyrot viszünk így haza és dobunk ki. Jelentős része ráadásul újrahasznosítás nélkül, szeméttelepen végzi. Free of plastic bags!

3. Recycling-papír termékeket vásárolok!

Vannak olyan papírtermékek, amelyekből rengeteget használunk, lemondani róluk nem tudunk, így a legjobb megoldás - ha már igényünket visszafogni nem tudjuk - ha “újrapapír” termékeket vásárolunk. Kevesebb fát, kevesebb vizet és kevesebb energiát használunk így közösen. Recycle!

4. Nem hagyom stand-by-on a kütyüket!

TV, DVD-lejátszó, videó, mobiltöltő, számítógép, nyomtató, szkenner, fénymásoló, hifi, elektromos fogkefe, ésatöbbi. Ezek a készülékek vagy ezek töltői stand-by módban is fogyasztanak több-kevesebb energiát, amúgy teljesen feleslegesen. Ma már kaphatók olyan konnektorok és hosszabbítók, amelyek távirányítóval kikapcsolhatók (ha már ennyire kényelmesek vagyunk). No More Standby!

5. Helyi termékeket vásárolok!

Ez főként az élelmiszerek esetében viszonylag egyszerűen kivitelezhető. Még mindig megvannak a régi piacok és vannak új biopiacok is, ahol a helyi/hazai termelőktől vásárolhatunk zöldséget, gyümölcsöt, miegyebet. Sokkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással terheljük így a környezetet, a rövidebb szállítási távolságoknak köszönhetően. Eat local, buy local, be local!

Tudják, merik, teszik

Ok, ez egy lejárt “szlogen”, az etikus vállalati magatartás jelenére azonban teljesen illik. Egyre több vállalat tudja, hogy a jövőben elkerülhetetlen lesz az etikus vállalati működés, jelenleg azonban még kevesen mernek ezzel foglalkozni, és még kevesebben tesznek a társadalomért, környezetért érdemben bármit is. Sőt, még azok, akik tesznek bármit is, azok sem beszélnek róla (vagy sajnos épp azok beszélnek róla, akik csak “kirakat-tevékenységeket” végeznek ezen a téren).

Tovább is van >> ‘Tudják, merik, teszik’

Olvadnak a jégkockák

Környezetvédelmi övezet

Az egyik újítás a frissített KRESZ-szabályok között, a “Környezetvédelmi övezet (zóna)” jelzése. A jelzőtábla azt jelzi, hogy az övezet végét jelző tábláig gépkocsik nem közlekedhetnek. Lehet alatta kiegészítő tábla, ami a környezetvédelmi igazolólaphoz tartozó matrica színét mutatja és jelzi, hogy azzal rendelkező gépjárművekre a behajtás tilalma nem vonatkozik. A hivatalos indoklás szerint: “A Környezetvédelmi övezet (zóna) jelzés bevezetésével lehetővé válik a sűrűn lakott övezetekben a környezetet szennyező gépjárművek közlekedésének korlátozása.”

The Energy of Bobby Kennedy Jr.

Az új párbeszéd - Community Relations 2.0

A párbeszéd is fejlődött az idők során. Jó pár éve a kommunikáció felelőssége kimerült abban, hogy kutatásokkal szondázták a célcsoportok véleményét, majd irányítottan marketing üzenetekkel bombázták őket. Ez a „push” technika nem volt éppen beszélgetésnek nevezhető. Jóllehet, erre épülve már akkoriban kialakult egyfajta dialógus marketing, később ún. Relationship Marketing. A valódi párbeszédet azonban a közösségi internetoldalak felbukkanásával kialakult Community Relations 2.0 hozta. Ma ebben a virtuális, online közösségi térben zajlik a párbeszéd politikai, társadalmi, gazdasági kérdésekről éppúgy, mint a legdivatosabb márkákról és vállalatokról. A marketingesek pedig még csak tanulják, hogyan befolyásolhatják márkáik elfogadottságát ebben a „pull” információs környezetben. Hol van a kapcsolat a társadalmi felelősség és a párbeszéd között?

Tovább is van >> ‘Az új párbeszéd - Community Relations 2.0′

Miért kell a párbeszéd …

A szavak a legerősebb kábítószerek,
melyeket az emberiség eddig feltalált.
Rudyard Kipling

Csak a bolond beszél magában … Párbeszéd létezik mióta az ember kommunikálni képes. A bármely területen megindult vagy megindított párbeszéd szereplőit nem a feltétlen szeretet vagy egymás nagyrabecsülése vezeti a virtuális tárgyalóasztalhoz, hanem az a felismerés, hogy márkát, vállalatot, gazdaságot, államot és társadalmat csak kompromisszumok árán lehet építeni. Önös érdekeink hathatós képviselete mellett tehát az ügy érdekében beszélgetni vagyunk kénytelenek. Így formálunk véleményt.

Tovább is van >> ‘Miért kell a párbeszéd …’

2010: A szuperhősök éve